1987. szeptember 16-án hozták tető alá a monteráli jegyzőkönyvet, amelyet akkor 46 ország írt alá, de azóta több mint 189 ország csatlakozott hozzá, köztük Magyarország 1989-ben. Az egyezmény célja az volt, hogy megállítsa az ózonlyuk növekedését azáltal, hogy globálisan betiltanak több olyan ipar által használt vegyületet, amelyek az ózonréteget lebontják. Ilyen vegyület volt többek között a CFC, vagy ismertebb nevén freon, amelyet hűtőgépekben illetve spray hajtógázként használtak világszerte.
Mi is az az ózonréteg?
Az ózonréteg a légkör egy igen vékony ózon tartalmú része, amely képes a napból érkező káros ultraibolya sugárzás egy részét elnyelni. Az élővilág szempontjából az ózonréteg fontos szerepet tölt be, mivel a szervezetekre káros UVC sugárzást teljesen, UVB sugárzást pedig nagy részben elnyeli.
Elsőként az 1970-es években tapasztaltak ózonkoncentráció-csökkenést az Antarktisz feletti sztratoszférában. A felfedezett ózonlyuk folyamatosan növekedett, amely egy globális katasztrófát vetített előre. 1974-ben három tudós, Paul Crutzen, F. Sherwood Rowland és Mario Molina kimutatta, hogy a fogyatkozás valóságos jelenség, és rámutattak, hogy az okozóit a mesterséges eredetű vegyszerek körében kell keresni.
A kutatásokat viszonylag gyors nemzetközi cselekvés követett, így a probléma felfedezése után 13 évvel aláírták a montreáli egyezményt, amellyel sikerült megakadályozni az ózonréteg összeomlását.
Azóta is folyamatosan monitorozza a NASA az ózonlyukat. 2019-ben egy publikációjukban azt írták, hogy a megfigyelések óta a legkisebb méretűre zsugorodott a lyuk az Antarktisz felett. Az ózonréteg meggyógyította önmagát - tette hozzá az űrhivatal.
Címkék: ózonréteg, montreáli jegyzőkönyv, egyezmény, világnap, kis szines