Az utóbbi időben a balatoni turisztikai szakemberek egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek azért, hogy nem csak nyáron hanem egész évben turisztikai célpont lehessen a magyarok kedvenc nyaralóhelye, a Balaton. Ez a gondolat azonban nem is annyira újkeletű, mint gondolnánk. A Tó-retró blog egy friss bejegyzésében számol be arról, hogy már a 60-as években is gondoltak erre, méghozzá egy igen extrém ötlettel: síparadicsomot akartak csinálni a Badacsony lankáiból.
Az első ötletek akkor láttak napvilágot, amikor 1963-ban bezárt a balatoni bazaltbánya és a szocialista párt turizmusért felelős bizottsága elkezdett gondolkodni a vidék és a bánya hasznosításán. Jelentős fejlesztéseket terveztek, hogy télen is kedvelt uticél lehessen a Badacsony. Építettek volna szállókat, campingeket éttermeket, illetve a bezárt bánya épületeit alakították volna át úgy, hogy akár háromszáz fő is elférhessen bennük.
A síeléssel, a balatoni jégvitorlázással, a korizással és a fakutyázással, valamint az új szállodakomplexumokkal a Badacsony lett volna az a téli turisztikai célpont, amely zord időben a magyar tenger partjára vonzotta volna a kül- és belföldi turistákat. A síparadicsom létrehozásához még csak sífelvonó se kellett volna, hiszen a tervek szerint a bánya kötélpályája alkalmas lett volna erre a célra.
Végül a tervekből nem sok minden valósult meg. A badacsonyi turisztika fejlődéséhez az akkori időkben egyedül az 1962-ben megnyílt a Tátika presszó járult hozzá. A 120 betoncölöpön nyugvó Callmeyer Ferenc Ybl-díjas építészmérnök által tervezett étterem nagy siker volt megnyitása után, azonban az üvegezett beltér és a ventillátorok, légkondicionálók hiánya miatt gyakran keletkező 50 fokos beltéri hőmérsklet miatt, gyorsan elvesztette népszerűségét a vendégek körében.
Címkék: fortepan, szocializmus, síparadicsom, Badacsony, turisztika, kis szines