Romániában altatják, Dániában tiltják a kutyákat

"Tele van vele a net!"

Legalábbis a közösségi oldalak biztosan. A botrány ezúttal két ország és két kutyákkal foglalkozó törvény körül robbant ki. Romániában a nemrégiben elfogadott törvénykezés alapján két hetet kaphat egy befogott kóbor kutya, azután kérdés nélkül elaltatják.

A kutyaharapások visszaszorításának érdekében Dánia is drasztikus lépéseket tett, 2010-ben ugyanis 13 kutyafajtát tiltottak be. A harapások száma azonban nem csak nem csökkent, de nőtt a statisztikák szerint, a dán törvényhozók mégsem arra a következtetésre jutottak, hogy talán nem a fajták szabályozása a megfelelő orvosság, inkább betiltanának még tizenkettőt.

Az állatorvosok persze nem szívesen altatnak el egészséges állatot, csak azért, mert része a tiltólistának, ezért egy politikus felszólította a lakosságot, hogy gyakorolják a „do-it-yourself” azaz „csináld magad” eutanáziát, és öljék meg a saját kedvencüket. A kijelentés csak olaj volt a tűzre, és a szabad szájú politikus később korrigálta is, de ez mégis jól példázza micsoda érzelmeket és vitákat váltott ki a törvényhozók és a kutyatulajdonosok között az ügy Dániában.

Hogy mennyire komoly is a törvény, azt Fido, egy keverék kutya és gazdája esete megmutatta. Fidóban ugyanis volt egy kis staffordshire terrier vér, ez a fajta pedig tiltólistán van. A kutya gazdája ugyan szerzett igazolást róla, hogy az állatban elenyésző a tiltott kutyafajta vére, azaz nem hathat ki a viselkedésére, a hatóságok mégis kötelezték a gazdit, hogy altassa el a kutyáját.

Erről és szegény Fido temetéséről kering is egy "megható" videó az interneten, amit a történet valódi és teljességgel érthető meghatósága ellenére is ízléstelennek tartunk, ezért nem linkeljük be.

Az egész ügy bizonyára sokak számára felháborító, mi mégis inkább azon gondolkoztunk el, vajon mennyit ér, ha internetes oldalakon osztjuk meg a problémát, és próbálunk ezzel „jobbá tenni a világot”?

Hajléktalanok! Eltűntek! Megkínzott állatok! Megosztjuk őket, sajnáljuk őket, de vajon tényleg foglalkozunk a problémával, vagy elég a virtuális jóindulat?

Van egy kék-fehér emblémás közösségi oldal, amit mindenki ismer, így a nevét leírni egyszerűen felesleges. Van egy jelenség is, amit ez a bizonyos oldal hozott magával, méghozzá a megosztásé. A lánc elindul valahonnan,és végigszáguld az ismerőseinken, míg néha már a csapból is ez folyik, és ha nem is akartuk, elgondolkozunk rajta: "ha nem osztom meg én is, kevesebb vagyok? Nem foglalkozom a problémával? Érzéketlen lettem? Vagy éppenséggel: Segít ez egyáltalán?"

Állatkínzás van, volt és lesz, az okostelefonok korában pedig a nem annyira okosak még meg is örökítik képben, videóban, hogy mit tettek, pózolnak állattetemekkel, hajléktalanokkal, mi pedig (akinek inge) sajnálkozva, fejcsóválva, elgondolkoztató idézettel, vagy egy dorgáló saját gondolattal megspékelve megosztjuk; hadd lássa más is, gondolkozzon el, és talán még jobban is alszunk aznap este, mert megcselekedtük a napi jót.

Ennek természetesen lehet haszna, például egy eltűnt személy esetében, de vajon valóban érdekel minket a probléma? Utána járunk? Szeretnénk támogatni állatvédő, vagy a hajléktalanokat támogató szervezeteket, vagy ennyire már nem szeretünk belefolyni a problémába?

Elgondolkoztató. Minket legalábbis elgondolkoz tatott. Hisz ha jót is cselekszünk egy-egy "megosztással" vagy "lájkkal", azaz "kedveléssel", nem válunk-e ezáltal  immúnissá, kevésbé figyelmessé a valódi gondokra, amik az utcán, a szomszédban, vagy éppenséggel a saját házunk táján történnek.

A kék emblémás közösségi oldal amúgy is kap hideget-meleget, mert míg elvitathatatlan előnyei is vannak, néhányan attól félnek, a virtuális térben való élés, barátkozás, vagy esetünkben jótékonykodás idővel eltávolít, elidegenít minket a valós élettől, a saját életterünktől.

A levegőt meg az udvaron szívjuk, a kutyákat a szomszédban verik, a hajléktalan a mi hidunk alatt (túl)él, és nem feltétlen azzal segítünk, ha egy kedves Paulo Coelho idézet társaságában, ismerőseinknek és félismerőseinknek osztjuk meg őket. Szerintetek?