Az emberek és más állatok nyaka képtelen olyan kitekert mozgásra, mint amire a baglyoké. Az éjszaka vadászó ragadozónak azért kell megfordítania a fejét, hogy körbe tudjon nézni, mert a szeme nem tud úgy mozogni, mint az emberé. Kénytelen a fejét fordítani, ha a mellette lévő dolgokat is látni akarja.
A Johns Hopkins Egyetem két kutatója szerint a baglyok csont- és érrendszere olyan módon fut végig a testükön, hogy az lehetővé teszi a nyakatekert mozdulatot. Kétszer annyi csontjuk van a nyakban, mint az embernek, és a fő ütőér nem a nyak szélén található, hanem inkább középen van, nagyjából a gerinc előtt. Ezek az erek sokkal kisebb mértékben mozdulnak el, emiatt jelentősen lecsökken a sérülés veszélye.
Természetes úton elpusztult madarak ereit vizsgálták meg CT-vel, és megfestették az ereket, hogy jobban kirajzolódjon, mi történik a nyakban. A kutatók azt vették észre, hogy a fej forgatásakor a nyaki erek megvastagodtak, mintegy összegyűlt ott a vér. Ez pont ellentétes azzal, ami az emberi szervezetben történik, hiszen az erek pont összeszűkülnek, amikor megnyúlnak.
Ezek a vértartalékok teszik lehetővé, hogy forgassák a fejüket, hiszen a forgatással megnyúló erek nem vágják el a vért a fejrésztől. A kutatók apró üregeket találtak a gerincben, ezek tízszer nagyobbak voltak, mint a bennük futó ér. Ezekben a járatokban légbuborékok vannak, amelyek odébb tolják az ereket, amikor mozog a bagoly feje.
A kutatók a héjákat is meg akarják vizsgálni, hogy hasonló módszerrel forgatják-e a fejüket.
Forrás: index.hu
Címkék: tud, feje, ezért, bagoyl, körbeforgoni, kis szines