Kutakodtunk, és rábukkantunk néhány egész érdekes karácsonyi népszokásra:
Féregűző nap lévén Baranyában a mókás férfiak azt javasolták asszonyaiknak, hogy kora hajnalban ruhátlanul kerüljék meg a házat, és vesszővel hajtsák el a rágcsálókat. Más területeken elégségesnek tartották a ház védelmében, ha a féregűző szent nevét a küszöbre írták.
Az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen.
Az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet édesgessenek magukhoz.
Régen a házaknál egyetlen kemence volt, amely körül télen a családok élete zajlott. Ezért nagy becsben tartották, de különféle tiltások is léteztek a kemencével kapcsolatban. Tilos volt a tűzbe köpni, valamint fésülködni, kotlóst ültetni a kemencepadkán. Kenyérsütéskor éles késsel keresztet vetettek a tésztára és a kemence szájára. Tüzet nem szívesen adtak ki a házból, mert attól tartottak, hogy ezzel a család szerencséjét is kiadnák.
A karácsony legnépszerűbb misztériumjátéka a betlehemezés. A ministránsok a karácsonyt megelőző héten liturgikus jeleneteket mutatnak be a meglátogatott családoknál.
A karácsonyi énekes, esetleg verses köszöntőt kántálásnak nevezik. Karácsony vigíliáján vagy az előtte levő adventi időszakban házról házra járva énekeltek a kántálók. Az ünnep gondolatkörét felidéző énekekhez gyakran kapcsolódnak köszöntők, jókívánságok, rigmusok, prózai szövegek is.
A karácsonyi asztalról összesöpört morzsa a néphit szerint megóvja a baromfikat a betegségtől.
Szerelmi jóslatok szerint, ha az éjféli misére harangozáskor a leány a szobában befelé söpör, az asztalt megteríti, rá tányért, s evőeszközt tesz, majd utána egy ingben, mezítláb megkerüli háromszor a házat, a szoba ablakán benézve meglátja a leendő urát.
Karácsonykor nem szabad ruhát mosni és szárítani, mert arra a rúdra, amelyen a ruhát szárítják, a, marha bőre jut fel, vagyis a gazda marhái közül egy biztosan elpusztul.
Az Ipoly mentén járta az a hiedelem, hogy az elázott pénz Advent idején tisztul.
Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek járnak, kiknek a szájukból tűz árad. Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint rózsafüzérrel lehetett védekezni.
Címkék: babonák, népszokások, hiedelmek, kis szines, karácsony