Azt hiszem, a világ "legszerencsésebb" dolga, ha az ember ügyeletes azon a hétvégén, amikor a két gyermekének tanévnyitója van.

3 hete készülök erre az alkalomra. Szabit vettem ki azért, hogy minden rendben legyen. Rendet raktam a gyerekszobába, megvettem a füzeteket, írószereket. Kimostam, kivasaltam a nacikat és a fehér ingeket.

Tegnap a fesztivál miatt este 10-kor értem haza. Ma vasárnap reggel pedig 9-re megyek. Próbálom elővenni a kisebbik fiamnak az ünneplőjét a 17 órai tanévnyitóra. 8-kor ébresztgetem, próbálja fel a nadrágot - olyan kicsinek tűnik. Sajnos valóban. A naci, amit 3 hete vettem, vízbeszabott lett, ráadásul a próba közben a gomb is lepattant. A 3 hete kimostott, kivasalt inget pedig elnyelte a szekrény. Se itt, se ott nincs. Nem vagyok ideges. Már csak 10 perc van indulásig. Aztán bevillant, az én ruhásszekrényembe tettem. De, hogy miért? Ok, ez pipa. Nézzük.... az inghez nyakkendő? Ok megvan, csak éppen nincs megkötve. Semmi gáz, kezdhetek egy internetes nyakkendőkötő gyorstalpalót 2 perc alatt. Ügyes vagyok. Pipa. Zokni rendben, már csak a cipő kell. Helyén nincs. 3 hete vettem még dobozban volt. Talán a takarítónő beletette a lócába . Megnézed? Anya! Mi az a lóca és hol van? Kezd elszakadni a cérna. Majd én. Megvan. Minden a székre készítve még a nyakkendő is. Mehetek.....Délután 16.50. Kollégámmal épp egy másik tanévnyitóra igyekszünk a református templomba. Fiam hív, nem találja a nyakkendőt. Talán leesett a szék alá? Nem értem, ez telefonos segítség nélkül tényleg nem megy egy 12 éves gyereknek?

Végre miden ok.

Nézem a kis elsősöket és a nagyobbakat a tanévnyitón. A cipőfűző lóg, az ing kicsit gyűrött. Gondolom az enyém sem lóg majd ki a sorból......aztán feleszmélek...te jó ég, holnap újabb évnyitó, a nagyobbik fiamnak, ráadásul a gimnáziumban. Ez már sok, ez tényleg katasztrófa....

Menyétke

Címkék: jegyzet, tanévnyitó, katasztrófa, diák, iskola, kis szines