Nézze meg a videót!
Az év egy napja az anyáké. Mióta is? Már az ókori Görögországban tartottak tavaszi ünnepeket az istenek anyja tiszteletére, persze a földi anyákat is megtisztelve ezzel. A történelem folyamán sokszor kapott vallási színezetet ez az ünnep.
A modern értelemben vett megemlékezés az anyákról amerikai eredetű (mért is lenne más?). Kitalálója (egy asszony) fáradtságot nem kímélve elérte, hogy hivatalos ünneppé váljék május második vasárnapja. (Egyébként szinte országonként más-más napra esik az anyák megünneplése.)
Magyarországon május első vasárnapján ünnepi díszbe öltöztetjük szívünket. Aki tud, verseket ír, szobrokat farag, vászonra pingál, zenét szerez, vagy egyszerűen ezeket a művészi produktumokat felhasználva térdel édesanyja elé, adja át szeretete csokrát. S nálunk is hivatalos iskolai ünneppé lépett elő.
Május első vasárnapja az anyáké. Valójában az övék? Bizonyára többnyire így van. Azért a kérdés mégis felvetődött, ami elgondolkodtató. Tudunk-e méltón, igazi ajándékot átnyújtani nekik? Levesszük-e vállukról a hétköznapi terheket, hogy ezen a napon ne úgy legyenek a középpontban, mint egyébként?
És az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a tisztelet nem magától értetődő. Bizony vannak gyermeküket eldobó, elhanyagoló anyák is. Róluk se feledkezzünk meg, hisz reméljük, hogy megtalálják a vigaszt, a kiutat önnön csapdájukból, s rálelnek a mosoly útjára, mert az anyák napja a mosoly napja is egyben.
Címkék: kösözntjük, anyák, mosoly, napja, kis szines