A Holdat a szokásosnál nagyobbnak és fényesebbnek láthatjuk március 19-én, szombaton, mivel közelebb ér a Földhöz, mint bármikor az elmúlt tizenkilenc évben.

A szuperholdnak is nevezett égi jelenség azzal magyarázható, hogy ekkor a Hold a perigeumba, azaz pályája közben a Földhöz legközelebb kerül. Ekkor mindössze 356 577 kilométerre lesz a Földtől, holott az átlagos távolság 382 900 kilométer. Legutóbb ennyire közel 1992-ben volt a bolygónkhoz - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.

A korábbi szuperholdak némelyike természeti katasztrófákkal esett időben egybe. Így történt 1974 karácsonyán is, amikor Darwin városát Ausztrália történetének egyik legsúlyosabb elemi csapása, a Tracy-ciklon szinte teljesen lerombolta. A természeti katasztrófában 71 ember vesztette életét, és megsemmisült az épületek 70 százaléka. Harminc évvel később, 2004. december 26-án a szökőár a délkelet-ázsiai térségben körülbelül háromszázezer ember életét követelte.

A tudósok szerint azonban nincs összefüggés a természeti csapások és a szuperhold között. A jelenség nem vált ki sem földrengést, sem vulkánkitörést, legfeljebb a szokásosnál  alacsonyabb apályt és magasabb dagályt észlelhetünk a jelenség idején - állítja Peter Wheeler, a Nemzetközi Rádiócsillagászati Központ kutatója.

David Reneke ausztrál asztronómus azonban hozzáfűzte: ha visszamegyünk az időben, bármely természeti katasztrófát összefüggésbe lehet hozni valamilyen csillagászati jelenséggel.

Kolláth Zoltán, az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének csillagásza a Független Hírügynökségnek elmondta, sem Japánra, sem Európára nem jelent veszélyt a pénteki holdtölte. A szakember szerint inkább csak érdekesség, hogy éppen teliholdkor van földközelben a Hold, ezért nagyobbnak látszik, mint általában.

A tudósokkal szemben az asztrológusok szuper viharok, szökőárak, földrengések és hasonló csapások bekövetkeztét várják a szuperhold jelenségtől. Az ijesztő előrejelzést arra alapozzák, hogy ha a Hold különösen kerül a Földhöz, felborítja annak működését. „A Hold nagyon változékony bolygó, de katasztrófákat emlegetni túlzás" - fogalmaz Demeter Mónika asztrológus. „Élettani hatásai természetesen vannak: korábban beindíthatja a szüléseket, több balesetet és bűncselekményt okozhat, az embereknél alvászavarok és hangulatingadozás léphet fel."

Az asztrológusokkal szemben E. Kovács Zoltán, a Kecskeméti Planetárium igazgatója is úgy nyilatkozott, hogy a Hold közelsége legfőképpen az árapály jelenségre van hatással, de természeti katasztrófákhoz nem fog vezetni. A szakember azonban elárulta, hogy a a földrengéseket befolyásolhatja a közeledő Hold. „Az árapály nem csak a vízben, hanem a levegőben és a szárazföldön is működő jelenség. A lábunk alatt lévő földkéreg is harminc centimétert mozog le és fel naponta kétszer, anélkül, hogy észlelnénk. Ha a Hold közelebb van, nagyobb lesz az árapály hatása, amely így a talajt is jobban megmozgatja. Nem okozhat földrengést, de a felgyülemlett feszültséget könnyebben felszabadítja"  - mondta E. Kovács, aki hozzátette: a Japánban történt katasztrófával is összefügghet a Hold mozgása.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat ügyeletén elmondták, hogy országunk felett egy mediterrán ciklon tartózkodik, ami felhősödést okoz. Szombaton napközben nyugat felől lassan csökken a csapadékhajlam, de marad a borongós idő, keleten további ismétlődő esővel, a magasabban fekvő területeken esetleg havasesővel. Vasárnap reggel is még sok felhő lesz felettünk, csak a nyugati határszélen lehet szakadozottabb a felhőtakaró, így kevés az esélye annak, hogy az égijelenséget zavartalanul megfigyelhessük.

Címkék: telihold, Hold, csillagászat, nap, eső, kis szines