Nem önmagában a készülő alaptörvény, hanem az alkotmányos rendelkezések kibontását szolgáló sarkalatos törvények határozzák meg Magyarország jogállami berendezkedésének milyenségét - mondta Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke Kaposváron. Az idei Jogi Beszélgetések második napján a somogyi megyeszékhelyen vendégeskedett Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és Varga Zs. András, a Legfőbb ügyész helyettese is.
- Kaposvári polgárként jobban érzem magam a készülő új alkotmány miatt, hiszen olyan fontos emberi értékek és remények fogalmazódnak meg benne, amelyek remélhetőleg helyet kapnak majd a sarkalatos törvényekben is - fogalmazott Szita Károly az előadásokat követő sajtótájékoztatón. Kaposvár polgármestere hozzátette: Önkormányzati vezetőként is szükségesnek tartom a változtatást, hiszen a jelenlegi rendszer tarthatatlan, más struktúrában kell működtetni az önkormányzatokat. Ma hazánkban 300 önkormányzat látja el a helyhatóságokra osztott feladatok 90 százalékát, miközben azok mind a 3200 önkormányzatra vonatkoznak.
- Egy állami intézményben szolgálatot teljesítő emberként nehéz véleményt mondani a készülő alkotmányról, már csak azért is, mert életemben nem írtam még le olyan mondatot, amelynél ne tudnék jobbat - kezdte értékelését a Legfőbb ügyész helyettese. Dr. Varga Zs. András szerint az ügyészség részéről nincsenek jelentős kifogások a szöveggel kapcsolatban, a szervezet nyugodtan néz az új alaptörvény elébe, bízva abban, hogy az országgyűlési vita sem okoz meglepetéseket.
- A jelenleg hatályos alkotmányban és a tervezetben sem szerepel az ügyvédség fogalma, annak ellenére sem, hogy az ügyvédség alkotmányos tényező - mondta Dr. Bánáti János. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint az ügyvédség híd szerepet tölt be a magán- és közszféra között, ezért mindenképpen szeretnék, ha legalább két mondat erejéig megjelenhetne az alaptörvényben. Bánáti János úgy látja, hogy az államtól való teljes függetlenség, az ügyvédi titoktartás, a védelem, illetve a tisztességes eljáráshoz való jog alapértékei egy jogállamnak.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint ma már nem az a kérdés, hogy kell-e új alkotmány vagy sem, hanem az a cél, hogy az új alaptörvény minél jobb legyen.
- Ehhez mi is hozzájárulunk azzal, hogy a jobbítás szándékával megfogalmazzuk szakmai javaslatainkat. Véleményem szerint az új alkotmányban a jelenlegi tervezeténél hangsúlyosabban kellene megemlíteni a bírói hatalmat, s figyelembe kell venni az európai kultúrán alapuló jogi hagyományokat is - mondta Dr. Baka András. A Legfelsőbb Bíróság elnöke hozzátette: Nem önmagában a készülő alaptörvény, hanem az alkotmányos rendelkezések kibontását szolgáló sarkalatos törvények határozzák majd meg Magyarország jogállami berendezkedésének milyenségét.
- Az Alkotmánybíróság távolságtartással vesz részt az alkotmányozásról szóló vitában, hiszen nem tanácsadója a törvényhozóknak - szögezte le a testület elnöke. - Ennek ellenére véleményeztük a tervezetet, amely a sok változatlan rendelkezés mellett új - köztük az Alkotmánybírósággal foglalkozó - passzusokat is tartalmaz. Dr. Paczolay Péter szerint ezek új típusú alkotmánybíráskodást eredményeznek. Egyebek között azt, hogy az előzetes normakontroll helyett a konkrét ügyekre kell koncentrálniuk. Az Alkotmánybíróság elnöke bízik abban, hogy hatáskörük a költségvetési-, pénzügyi- és adótárgyú törvények kapcsán sem csökken majd az elfogadott alkotmányban.
Címkék: Baka András, Jogi Beszélgetések, függetlenség, Alkotmány, jogállam, kis szines