A nagy múltú ménest felveri a gaz, összedőlnek az épületek, bedőlnek a tetők, fa nő ki a tetőből. Munka nélkül vannak az egykori lovászok is. Csikós-Nagy Márton Somogysárd korábbi polgármestere a KaposPontnak tavaly elmondta: az állástalanul tengődő embereknek, akik korábban a ménesbirtokon dolgoztak az Út a munkához program kínált kiutat. Azonban közülük csak páran tudtak elhelyezkedni, a többiek közül sokan ma is munkanélküliek.
Fentős Zoltán jelenlegi polgármester az egyik kaposvári rádiónak elmondta: januárban áll fel az a szervezet, amely megpróbál majd megoldást találni az önkormányzattal közösen a hasznosításra. A polgármester hozzátette: a céljuk a munkahelyteremtés lenne, mivel nagy az állástalanok aránya a faluban.
Fejezetek a ménes történetéből:
Sárd mint a hazai versenylótenyésztés és lóversenyzés egyik kiemelkedő színhelye vált fogalommá Magyarországon.
Történetéről az 1960-as években készült egy rövid feljegyzés az akkor még élő Somssich Mária közreműködésével. A családi emlékezet szerint mintegy másfél évszázados múltra tekint vissza Somogysárdon a nemes vérű lovak tenyésztése, tehát már az 1800-as évek elejétől volt egy néhány tenyészlóból álló ménes az uradalomban. Sörnye egyik akkori birtokosa, Leveldi Kozma Ferenc maga is tartott tenyészlovakat, de különösen a vele azonos nevű fia jeleskedett a lótenyésztésben, aki ezen a téren országos szaktekintélynek számított. A sörnyei birtok megvásárlása idején tehát jó alapról indulhatott a tenyészménállomány gyarapítása és fejlesztése.
A Somssich-uradalmakban folytatott minőségi lótenyésztés alapvetően két célt szolgált: az uradalom szükségleteinek magas szintű kielégítését és a tenyészállatok értékesítését. Érdekes adalékként említhetjük: 1910 körül egyedül Somssich Mikósnak volt a megyében angol telivér parádéslova. Antunovics Dániel, a ménes akkori vezetője, 1958-ban azt is lejegyezte, hogy egy Bamboczler nevű angol telivér ménnel fedeztették a lipicai és az arab állományt. A ménes harminc állatot számlált a XX. század elején.
1953 tavaszán született meg ez az intézmény, előzménye, hogy 1952-ben a közeli Somogyfajszra telepítettek mintegy negyven ügetőlovat, de ott kicsi volt a rendelkezésre álló földbirtok, hiányoztak a sárdi adottságok. A Somssich-birtok istállói még álltak, az egykori kastély üres, benne néhány szolgálati lakással, s volt megfelelő földterület is. A tenyészállományt és annak szaporulatát jó körülmények között tudták elhelyezni, újabb istállókat is építettek. A ménes létrehozásának kedvező hatását a falu is érezhette, állandó munkalehetőséget nyújtott – rendszeres havi fizetéssel – a fiatalok egy részének.
Az önállóság 1962-ig tartott, amikor is az állami gazdaságok összevonási hulláma elérte Somogysárdot, beolvasztották a Kutasi Állami Gazdaságba. A ménes állománya az 1960-as évek második felében kiegészült húsz angol telivérrel, továbbá húsz fakó színű magyar félvérrel (magyar fakóval). Ez utóbbi fajta kuriózumnak számított, itt tenyészette ki Rádoki József ménesvezető.
Az ügetőcsikókat felvitték a hajtóversenyekre, a fakókkal főleg díjugrató versenyekre jártak. A gazdaság saját lovas sportkört alakított, amelyben helybeliek, kaposváriak és más amatőrök versenyeztek, általában jó eredménnyel. Az ügetőlovakkal fővárosi szakemberek foglalkoztak, akikkel rendszeres kapocsolatot tartottak. Minden évben ősszel tartották a csikóátvételt, ezeken részt vettek a versenyistállók és a Magyar Lóverseny Vállalat vezetői. A mustra után elosztották a csikókat az egyes istállók között. Egy ideig Somogysárdnak is volt önálló ügető versenyistállója. A galoppversenyekre is adtak lovakat, de igazán az ügetőlovak mezőnyében volt jelentős szerepe a sárdi ménesnek, ahol százhúsz-százharminc általuk nevelt lovat futtattak évente.
A versenylótenyésztéshez feltétlenül hozzátartozik, hogy egy-egy ménes maga is rendezzen lovasversenyeket. Somogysárdon 1963-ban rendezték az elsőt, amely díjugrató és ügetőszámokból állt. 1969-ben, az állami gazdaságok megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából nagyszabású, bár szintén egynapos bemutatót tartottak.
A ménesből kikerült néhány nagyon emlékezetes teljesítményt produkáló versenyló, mint például a hatvanas években Gellért és Gházi. Api az 1970-es évek második felében Moszkvában nyert egy nagy nemzetközi futamon. Egyébként sokáig ez a versenyló tartotta a magyar ügető gyorsasági rekordját. A kancák közül a Gyógyír nevű volt a maga idejében szintén a leggyorsabb ügetőló. Feltétlenül említeni kell az Api csikaját, Jágót, amely ugyancsak szinte minden megnyert, ami megnyerhető volt az ügető versenyeken: a Magyar Derbyt és a Nemzeti Díjat és így tovább.
A rendszerváltozás után napirendre került a mezőgazdaság privatizációja s a Magyar Lóverseny Vállalatnál is megváltoztak a körülmények. A sárdi ménes 1991-ben még a szokásos bevételhez jutott, vagyis mintegy tizenegymillió forintot kapott a versenylovakért. 1992-ben azonban drámai fordulat következett be, tízmillió forintos veszteséget „termelt” a versenyló-tenyésztési ágazat. Ekkor a versenylovak egy részének eladásával igyekeztek semlegesíteni a pénzügyi veszteségeket. Szerencsére még így is szépszámú állomány maradt Sárdon.
Az ÁPV Rt. 1992-ben meghirdette a Somogysárdi Ménes eladását. Két vevő nyújtott be pályázatot, de egyik sem volt igazán megalapozott vételi ajánlat. A következő évben, amikor ismét meghirdették, végre két komoly vevő jelentkezett. Ezek egyike az Országos Rendőr-főkapitányság volt. Ismeretes, hogy akkoriban alakult ki az az elképzelés, hogy fel kell újítani a lovas rendőri szolgálatot, és ehhez szükség volt egy kiképzőbázisra.
1993. április 16-tól az ORFK Lovasbázisa lett a sárdi ménes. Szakmai és családi szempontból is rendkívül érdekes, hogy a 83 éves Ernyes József, az egykori lovas csendőr lett az első kiképző Somogysárdon. A ménes alapvető szerepet tölt be a kiképzésben, mert itt tenyésztik a lóállományt, és Somogysárdon folyik a lovas rendőrök alapképzése is.
Több mint három éve annak, hogy az utolsó lovat is elhajtották a Somogysárdi Ménesbirtokról. 70 család maradt munka nélkül. Az Országos Rendőr-főkapitányság tulajdonában álló ménest a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt vette át.
Címkék: lovasbázis, Somogysárd, kis szines