Siófokon 1871-ben nyitották meg az első Magyar Tenger Fürdőházat: 80 kabinnal és 100 személyes társalgóval. A fürdőházakat ősszel síneken gördítették partra, a jég védelmétől. 1879-ben azonban az áradás tönkre tette a házakat.
Ezért 1891-ben a Siófoki Balaton Fürdő és Szálló Részvénytársaság 35 hektáros fürdőtelepet létesített díszes szállodákkal – 210 szobával –, parkkal, nyaralókkal. Nyáron naponta húsz órán keresztül járt három gőzös is, amelyek egyike Füredet és Siófok partjait kötötte össze.
A klasszikus értelemben vett fürdőélet az 1890-es évek elején vette kezdetét Siófokon. Ezt tanúsítja az a kiadvány, amelyet egy doktor, a híres gyógyvízszakértő, balneológus, klimatológus Preysz Kornél fogalmazott. 1893-ban, Siófok címmel napvilágot látott munkája tulajdonképpen egy turistacsalogató kalauz.
Azt a folyamatot ábrázolja, hogy a „Balaton-fürdő- szálloda és részvénytársaság” milyen nagy munkával és milyen lépésekben építette ki a siófoki „üdülőkomplexumot”. Siófok fürdő kiépítésével Ray Rezső pesti építészt bízták meg.
A korabeli dokumentumok rögzítik, hogy a 19. század végén Siófokon már létezett: fürdőház, vetkőző kabinok, „ostendei kocsi” (azaz: vízbe vontatott kabinok, ahol a fürdőzök megválhatnak kellemetlen, testre tapadt, vizes fürdőruháiktól).
A 19. század végére megjelentek az északi és a déli part fürdőiben, fürdőtelepein, először különféle fürdőöltönyökben, majd a hölgyek matrózgalléros klottnadrágban, az urak szélesen csíkozott, kötött trikóban, a fürdőruhás nyaralók.
A század végére Siófok felzárkózott „Magyarország dísze”, Balatonfüred mellé, melyet a fürdőhelyek látogatottsági adatai is alátámasztanak, s melyben bizonyára nagy szerepet játszottak a korszak népszerűsítő kiadványai, Siófok könnyű megközelíthetősége és gyors fejlődése.
(Forrás: Kovács Emőke: A 19. századi Balaton világa)
Címkék: fürdő, Balaton, Siófok, kis szines