Magyarország más régióihoz hasonlóan Somogyban is heves harcok zajlottak a II. világháborúban. Az ellenfelek számára 1945 elején nyilvánvalóvá vált, hogy a háború hamarosan befejeződik.
Puskás Béla a somogyi harcokról így ír: A németek számára a keleti arcvonal mindig döntő jelentőségű volt. 1945. elejére a magyarországi hadszíntér létkérdéssé vált. A Dunántúlon rekvirált élelmiszer és a zalai olajmezőkön kitermelt olaj Németország ellátásában fontos szerepet kapott. Ráadásul a németek itt akartak sikert elérni, amelynek eredményeként lassíthatják a Berlin felé törő szovjet csapatok támadásának ütemét.
Az ellentámadás fő iránya a Balaton és a Velencei tó között Dunaföldvár-Szekszárd volt. Ezt a csapást az Ardenneki arcvonalról átdobott 6. SS páncélos hadsereg mérte. Az első kisegítő csapást a Balatontól délre Nagybajom - Kaposvár főirányba a 2. páncélos hadsereg hajtotta végre. A második kisegítő csapást az F. hadseregcsoport a Dráva déli partjáról Pécs - Dombóvár irányba indította meg. A két kisegítő csapás az 57. szovjet és az 1. bolgár hadsereg ellen irányult.
A támadás napján március 6-án télies, borult idő volt. Szinte mindenütt havas eső esett. A hőmérséklet 0 C° körül volt. A kora hajnali órákban megindult „Tavasz ébredés” fedőnevű ellentámadás az első napokban kisebb mértékű sikereket hozott. A Déli Hadsereg Csoport naplójában erről ez olvasható: „A LXVIII hadtest és a 71. gyaloghadosztály a Kutastól északra lévő térségből támadva lendületes előrenyomulással, megtörve az ellenség szívós ellenállását, elérte a Jákó, Nagybajom utat, Jákót az északi rész kivételével elfoglalta és Kutas déli széle és Jákó déli széle általános vonalon záróvonalat épített ki.”
Ebben a somogyi térségben teljesített szolgálatot a szovjet hadseregben Viktor Gosztejev édesapja, aki feltehetően március 6-án Kaposfő közelében hunyt el. Írások szerint Kaposfő központjában egy közös sírban temették el katonatársaival közösen, majd újratemették a temetőbe, vagy a kaposvári Keleti temetőbe. A nevét nem jelölték meg, ezért nem lehet száz százalékossággal állítani, hogy ott vannak Viktor Gosztejev édesapjának a földi maradványai.
Az idős férfi jelenleg Franciaországban él, és az internet segítségével jutott el Kaposfőre. A kutatásban sokat köszönhetett Székely Attila református lelkésznek és Puskás Béla igazgatónak. Pár napot töltött a településen és azt tapasztalta, hogy édesapja feltételezett sírját gondozzák, rendben tartják. A férfi szívében megnyugvással térhetett haza...
Címkék: Székely Attila, Viktor Gosztejev, II. világháború, Puskás Béla, kis szines