Az üzletekből és otthonaikból is az utcára menekültek a lakók Osztopánban és Somogyjádon, mikor nagy dübörgést hallottak. Mint az egyik telefonáló elmondta, az épületek megrázkódtak, és a lámpák mozgása is jelezte a földrengést. Elmondása szerint nem történt sérülés, de mindenki észlelte az eseményt, és a legtöbben az utcára menekültek.
A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!
Legutóbb 2003 decemberében volt 3,7-es erősségű földrengés Somogyban. Az akkori földrengés 20-25 millió forintos kárt okozott. A Richter-skálán mért 3,7 erősségű rengés központja Iharosberényben volt. Csurgón és Iharosberényben két iskola és két lakóház, valamint egy önkormányzati épület megrepedezett. Nézze meg archív felvételünket!
Magyarországi megfigyelések
A XIX. század közepétől napjainkig terjedő időszak rengéseinek gyakorisága alapján az ország területén gyakorlatilag évente négy-öt 2.5 3.0 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengésre 15 20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5.5 6.0 magnitúdójú földrengésre 40 50 éves intervallumban kell számítani.
Magyarországi földrengés-előrejelzés
Földrengés bárhol és bármikor előfordulhat, azonban a következő településeknek és azok környékének lakói érezhetik leggyakrabban: Berhida, Dunaharaszti, Eger, Kecskemét, Komárom, Várpalota.
Az eddigi földrengések epicentrumai Magyarországon
Nagy földrengések
Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengések időnként előfordulnak. Ezek során a nem megfelelően tervezett épületekben tartózkodók élete veszélybe kerülhet. Azonban egy földrengés következtében létrejövő sérülés valószínűsége elhanyagolható a mindennapi élet egyéb veszélyforrásaihoz képest.
A Pannon-medencében a földrengés aktivitás a lemezperemi területekhez képest mérsékelt, a rengések epicentrumainak eloszlása pedig első pillantásra rendszertelennek látszik. Nehéz eldönteni, hogy a földrengések izolált területeken, vagy szeizmikusan aktív vonalak mentén keletkeznek. Mindenesetre felismerhető néhány terület, ahol viszonylag gyakran fordult elő a múltban földrengés. Ilyenek pl. Eger és környéke, ahol 70 év alatt legalább 16 földrengés és több mint 50 nagyobb utórengés történt. Komárom és Mór környékén, Jászberény, Kecskemét és Dunaharaszti közelében szintén jelentős volt az aktivitás egy-egy bizonyos időszakban. Az alacsony szeizmicitás nem feltétlenül jelenti a földrengések méretének csekélységét: komoly épületkárokat okozó földrengésekről van szó, néhány esetben talajfolyósodást is okozó gyorsulásokkal (pl. 1763 Komárom, M 6.2; 1911 Kecskemét, M 5.6), esetleg a felszínen is megjelenő töréssel (pl. 1834 Érmellék, M 6.2). Ezek a példák azt mutatják, hogy 6.0-6.5 magnitúdójú rengések lehetségesek, de nem gyakoriak a Pannon-medencében.
Források:
library.thinkquest.org
foldrenges.hu
Helyszín
Kapcsolódó szavazás
Címkék: szeizmogárfia, várda, somogyjád, földrengés, kis szines