A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló előterjesztés vitáját megnyitó expozéjában Trócsányi László kifejtette: ez a kegyelmi eljárás nem kérelemre indul, hanem kötelezően folytatandó le, megindításának feltétele pedig az, hogy az elítélt a kiszabott büntetéséből negyven évet letöltsön.
A döntéshozatalban való részvételre létrejön az öttagú Kegyelmi Bizottság, amelynek büntető bírók lehetnek tagjai, személyükre a Kúria büntető kollégiuma tesz javaslatot a Kúria és az ítélőtáblák büntetőbírái közül.
Az igazságügyi miniszter e testület állásfoglalását terjeszti fel a köztársasági elnöknek. Ha az elnök nem gyakorol kegyelmet, az eljárást két év múlva ismét le kell folytatni - mondta Trócsányi László. Az eljárást mindaddig meg kell ismételni, amíg az elítélt a büntetését tölti.
A miniszter ismertetése szerint a tényleges életfogytiglanra ítéltek száma nem haladja meg a negyven főt. Hozzátette, a módosítással teljesül az Emberi Jogok Európai Bíróságának követelménye, amelyet májusban, a Magyar kontra Magyarországban fejtett ki. A strasbourgi ítélet szerint a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében is vizsgálhatóvá kell tenni, fennállnak-e a büntetés indokai.
A vizsgálathoz szükséges iratok beszerzését az igazságügyi miniszterre ruházza a módosítás - folytatta.
Módosul a büntető törvénykönyv is - folytatta Trócsányi László -, a változtatás tisztázza, mely esetben szabható ki kötelezően életfogytig tartó szabadságvesztés az erőszakos többszörös visszaesőkre.
A változtatásokat uniós jogharmonizáció is indokolja, ezzel Magyarország eleget tesz az információs rendszerek elleni támadásokról szóló uniós irányelv követelményeinek - mutatott rá.
Címkék: tényleges, börtön, életfogytiglan, kék hírek