Szerintük a vak tulajdonos portáján áldatlan állapotok uralkodnak. A jószágok alig kapnak inni, a sűrűn elhulló állatok miatt pedig sokan a fertőzésektől tartanak. A gazda viszont állítja: ő ért ahhoz, amit csinál.
A csonttá és bőrré száradt szamármúmiát sietve húzták ki az udvarból. A többhetes tetem ugyanis orrfacsaró bűzt árasztott.A helyiek szerint ezen a portán nem ez az első ilyen eset.
A tulajdonos nagyobbik fia állítja: lovak, kecskék és disznók is hullottak már el, az alultápláltság miatt. Ő is többször jelezte már a hatóságok felé az állapotokat.
Az állatvédők többször jártak a helyszínen. Azt mondják: a vak tulajdonos és kisebbik fia eddig szóba sem állt velük, és a szomszédokkal sem.
A tulajdonos szerint, ami a kerítésén belül történik, az csak rá tartozik.Sóti József azonban állítja: ő jó gazda, gondoskodik az állatairól. Még a kecskéire is azt mondja, jól tápláltak. Arra viszont nem emlékszik, mikor került a portára a szamár.
A hatósági állatorvos szerint az állatot fel sem tudták boncolni és így azt sem lehet megállapítani, miben pusztult el az állat. Pedig a nagy meleg és a legyek miatt, ilyenkor kifejezetten nagy a fertőzés veszélye.
Az állategészségügyi bírság ebben az esetben elérheti a több tízezere forintot és a tulajdonos terhelik majd a tetem elszállításának költségei is.