A Transparency International kedden közzétett, éves Globális Korrupciós Barométere szerint a Magyarországon 1000, világszerte 107 országban 114 ezer ember megkérdezésével készült jelentés szerint a 87 százalékos világátlaghoz képest kirívóan alacsony, 54 százalék a magyarok hajlandósága arra, hogy részt vegyenek korrupcióellenes akciókban. A felmérés szerint ilyen akció lehet a korrupcióellenes szervezethez való csatlakozás, hajlandóság arra, hogy egy korrupciómentes vállalat termékéért többet fizessen, békés demonstrációban való részvétel, a korrupcióellenesség terjesztése a közösségi médiában, vagy petíció aláírása.

Az egyes ágazatok korrupció megítélésének indexei közül, globális szinten a legrosszabb rendre a politikai pártoké (3,8 pont), a rendőrségé (3,7 pont), a törvényhozásé, igazságszolgáltatásé  és a közszolgáké (egyaránt 3,6 pont). A legkedvezőbb az egyházak (2,6 pont), a civil szervezetek (2,7 pont) és a hadsereg (2,8 pont) megítélése.

Az ötfokú skálán az egyes az "egyáltalán nem korrupt" kategóriát jelöli, míg az ötös azt, hogy "rendkívül korrupt".

Magyarországon a politikai pártok (3,9 pont), az üzleti szféra (3,8 pont) a törvényhozás (3,6 pont) és a média (3,5 pont) megítélése a legrosszabb, míg a lakosság az egyházakat (2,4 pont), a honvédséget (2,5 pont) és az oktatási rendszert (2,6 pont) tartja a legkevésbé korruptnak.



Magyarországon ugyanakkor a 27 százalékos világátlagnál jóval kevesebben, a válaszadók 12 százaléka jelezte, hogy ő, vagy vele egy háztartásában elő, az elmúlt 12 hónapban kenőpénzt adott át.

Világszerte a 107 országból csupán 24-ben látták úgy a megkérdezettek, hogy csökkent, vagy nem változott a korrupció elterjedtsége.  

A legtöbb európai országban a lakosok a politikai pártokat tartják a legkorruptabbnak.

Kenőpénzt a legnagyobb arányban, 75 százalék felett Libériában és Sierra Leonéban adtak a válaszadók, míg a legkevesebben (kevesebb mint 5 százalék) többnyire fejlett országokban, többek között Kanadában, Dániában, Finnországban, de Horvátországban és Grúziában is.

A 107 vizsgált államot tekintve a megkérdezettek 55 százaléka látta úgy, hogy - ötfokú skálán - "teljesen" vagy "nagyrészt" néhány nagy érdekcsoport vezérli az országos döntéshozatalt. Ez az arány Magyarországon 52 százalék, Norvégiában 5 százalék, Csehországban 49 százalék, Szlovákiában 60 százalék, Görögországban pedig 83 százalék.



A magyarok 70 százaléka nem jelentené, ha korrupcióval szembesülne, és az a legrosszabb arányt jelenti Európában - mondta a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója Budapesten egy keddi sajtótájékoztatón.

A TI-nek a korrupció globális helyzetéről készített legfrissebb kutatását bemutatva Martin József Péter közölte: a közérdekű bejelentéstől tartózkodók többsége (41 százalék) azért döntene így, mert nem bízik abban, hogy bármi is történne az ügyben, a tétlenek 21 százaléka pedig azt mondta, hogy fél a bejelentés következményeitől, ezért nem tesz semmit.

Az, hogy tíz magyar közül csak hárman jelentenék a korrupciót, a legrosszabb arány Európában: a TI adatai szerint például a németek 94, a britek 91 százaléka jelentené, ha ilyesmit tapasztalna - tette hozzá a Transparency International Magyarország vezetője.



Kitért arra is, hogy a magyarok többsége, 61 százaléka szerint nőtt a korrupció az elmúlt két évben, és az emberek többsége a politikai pártok esetében tartja a legsúlyosabbnak a helyzetet. Kifejtette: a magyarok egy ötfokú skálán 3,8 pontra értékelték az állami korrupciós helyzet súlyosságát. Csak a megkérdezettek 1 százaléka szerint egyáltalán nem probléma Magyarországon a közszférában tapasztalható korrupció - fűzte hozzá.

Martin József Péter hangsúlyozta: a magyarok szerint az állami és önkormányzati ügyintézésben a személyes kapcsolatoknak óriási a szerepük, ezek csak a megkérdezettek 15 százaléka szerint nem fontosak.

A lakosság több mint fele úgy látja, hogy komoly összefonódás van egyes cégek, cégcsoportok és a kormány között - mutatott rá.

Szólt arról is, hogy a magyarok 48 százaléka szerint teljesen hatástalan a kormány küzdelme a korrupció ellen.

Mint mondta, a globális adatok alapján - bevallásuk szerint - az emberek 27 százaléka fizetett már kenőpénzt, a vizsgált uniós tagállamokban ez az érték átlagosan 11 százalék, Magyarországon pedig 12 százalék. Az összes vizsgált országot tekintve a legtöbben a rendőrségnek fizettek, Európában és Magyarországon inkább valamely egészségügyi szolgáltatásért - közölte.



A szervezet igazgatója arról is beszélt, hogy ajánlásokat fogalmaztak meg a helyzet javítására. A TI Magyarország szerint szükség lenne a kormánytól független állami kontrollintézmények autonómiájának helyreállítására, és ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy az államhoz közel álló üzleti csoportok érdekei érvényesüljenek az állami döntéshozatalban. Fontosnak tartják továbbá a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóvá tételét és a közérdekű bejelentések hatékonyabb szabályozását.

A TI kétévente készít globális felmérést a korrupciós helyzetről, ezúttal 107 országot, köztük 20 európai uniós tagállamot vizsgáltak meg, Magyarországon tavaly novemberben végezték el a kutatást.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a korrupció több mint 15 éve áll a bizottság figyelmének középpontjában. Nem magyar jelenségről van szó, minden tagállamot és a világ minden országát érinti ez a probléma - mutatott rá.

forrás: MTI, Transparency International

Címkék: Transparency International, kenőpénz, korrupt, harc, korrupció, állam, kék hírek