Az öngyilkos repülőgépes merényletet követően több ezer tűzoltó vonult az ikertornyokhoz segíteni a bajbajutottakon. A mentésben 343 amerikai kollégájuk halt meg. A World Trade Center épületeinél csaknem 3 ezer ember vesztette életét és minden tizedik tűzoltó volt.
Az első hírek még több tízezer áldozatot sejtettek, az összesítések alapján azonban 2986 ember lelte halálát a támadásban, köztük a négy repülő összesen 265 utasa, 343 tűzoltó, 23 rendőr és 37 kikötői vámtiszt, akik a mentésben segédkeztek és legalább 2318 ember a toronyházakban, illetve azok, akik a környezetben, valamint az alattuk található metróállomásokon tartózkodtak.
Az Egyesült Államok ezután a globális terrorizmusra hivatkozva nemzetközi összefogást, és hadviselést sürgetett a terrorizmust támogató - egyebek között Afganisztán, Irak, és az Oszama bin Ladent rejtegető - országok ellen.
New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két, "élő bombaként" használt, eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) két ikertornyába az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet merénylői. A tornyok 9.59-kor, illetve 10.29-kor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült eloltani.
Washingtonban egy harmadik eltérített gép az amerikai védelmi minisztériumra, a Pentagonra zuhant, amelynek egyes részei összeomlottak. Egy negyedik gép - amelyet szintén merényletre akartak felhasználni - az utasok ellenállása miatt Pittsburgh közelében zuhant le. A később közzétett hivatalos adatok szerint a New York-i ikertornyok elleni támadásban 2749-en haltak meg; a terrortámadás az Egyesült Államokban összesen közel 3000 halálos áldozatot követelt.
A támadások miatt addig példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret minden polgári repülőgép előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush amerikai elnök tévébeszédben jelentette be, hogy "több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény" történt, és kilátásba helyezte: az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.
A merénylet után született meg az emberjogi szervezetek által hevesen bírált, a hatóságoknak nagyobb jogkört biztosító "hazafi törvény" (Patriot Act). A II. világháború utáni legnagyobb amerikai közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot és jelentősen átszervezték a titkosszolgálatokat, amelyek súlyos mulasztásokat és baklövéseket követtek el, s képtelenek voltak a hatékony fellépésre. George W. Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak és a hazafiság napjának nyilvánította, ekkor minden évben megemlékezéseket tartanak.
A WTC helyén 2004. július 4-én, az amerikai függetlenség napján rakták le az üvegből és acélból megálmodott, az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utalva 1776 láb (541 méter) magas One World Trade Center alapkövét, elkészültekor ez lesz a nyugati félteke legmagasabb és a világ harmadik legmagasabb épülete.
Az Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket adó afgán rezsim ellen, megdöntve a tálibok hatalmát. A merényletért felelősséget vállaló Oszama bin Ladennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó, a merényletet kitervelő és irányító Hálid Sejk Mohammed, bin Laden egykori műveleti főnöke és négy bűntársa amerikai kézre került, ügyüket a guantánamói amerikai támaszponton, katonai esküdtszék előtt tárgyalják - írja az MTI.
Címkék: szeptember 11., World Trade Center, terrortámadás, megemlékezés, tűzoltók, kék hírek