Jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat három férfi és egy nő ellen a kaposvári ügyészség. A vádlottak két alapítvány tisztségviselőiként több támogatási szerződést kötöttek. Az egyik ilyen megállapodás alapján 2005. decemberében az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 13 millió 700 ezer forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette őket. A támogatási szerződésben meghatározott projekt címe a Több generációs munkanélküliséggel küzdő családok munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése volt. A támogatás feltétele szerint az alapítvány vállalta, hogy a hátrányos helyzetű, munkanélküliséggel küzdő 20 családnak és 40 embernek olyan szolgáltatást nyújt, amely alkalmassá teszi őket a társadalmi beilleszkedésre. Közülük 30 ember munkát vállalt, tízen képzésekre iratkoztak be. A vádlottak programvezetőként, menedzserként, illetve könyvelőként dolgoztak a program végrehajtásában. A támogatónak benyújtott elszámolásban szerepeltettek hat havi bérkifizetési listát, és a kifizetést igazoló ugyanezen hónapokra vonatkozó bankszámla kivonatokat, amelyeket a programvezető hitelesített. A vád szerint több mint 1 millió 400 ezer forintot számoltak el jogosulatlanul. Ugyanazon bérkifizetési listákat és bankszámlakivonatokat nyújtották be, amelyeket egy korábbi elszámolási határidőre kötött támogatási összeggel való elszámoláshoz már felhasználtak.

A vádlottak, egy 43 éves kaposvári nő, egy 50 éves zákányi nő, egy 48 éves kaposvári nő, és 50 éves zákányi férfi több hasonló jellegű bűncselekményt követtek el az ügyészség szerint. A Szövetség a polgárokért közhasznú szervezetet 2003-ban alapította a Somogyi Munkanélküliekért alapítvány kaposvári székhellyel. A kuratórium tagja volt az első és a másodrendű vádlott. A 43 éves nő gazdasági vezetőként, majd projektvezetőként és tanácsadóként dolgozott, a harmadrendű vádlott könyvelő és bérszámfejtő volt. Az alapítvány célul tűzte ki, hogy a hátrányos helyzetű embereket visszavezessen a munkaerőpiacra, enyhítse a munkanélküliséget, munkaszervezési feladatokat lásson el. Hasonló célokkal jött létre Csurgón a Megoldás alapítvány, amelynek a negyedrendű vádlott volt a kuratóriumi elnöke. Az alapítványok pályázati úton jutottak a működésükhöz szükséges költségvetési forrásokhoz. 2005. decemberében az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 3 millió forint támogatásban, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 13 millió 700 ezer forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette őket. A Foglalkoztatási Közalapítványtól később 10 millió forintot kaptak fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű munkavállalók segítésére. Ezért azt vállalták, hogy 80 embernek munkakereső szolgáltatást nyújtanak, közülük 40-et elhelyeznek a munkaerőpiacon. Csakhogy a beszámolójukban 2 millió 400 ezer forint munkabért és járulékot számoltak el jogosulatlanul.

A bíróság az utolsó tárgyalási napon az alapítvány titkárnőjét hallgatta ki. A hölgy elmondta, hogy közös projektülések nem voltak náluk, az azóta elhunyt igazgató, S. úr a mentoroknak külön tartott eseti megbeszéléseket. Az igazgató a kórházi kezelése alatt is aláírt, mindenről tudni akart, csak ő hozhatott döntéseket. Helyettese nem volt, de az elsőrendű vádlott számára írt egy fel nem használt megbízólevelet arra az esetre, ha vele történik valami. A titkárnőt egyébként 1-1 napra alkalmanként szintén bejelentették munkanélkülinek elszámolásokkor. Alapbére 150 ezer forint volt, erre jött még rá a projektírási pótlék.

Ezután következtek a perbeszédek. Először az ügyész emelkedett szólásra. Elmondta, hogy szerinte az ügyben az a fontos, hogy az elszámolásokat ki írta alá, ki nyújtotta be, vagyis jogosulatlanul ki használta fel. Ezek pedig a vádlottak voltak, akik között van gazdasági vezető, projektvezető, könyvelő és kuratóriumi tag is. 2004 és 2008 között a két alapítvány által elnyert pályázatokkal saját dolgozóikat és munkanélkülieket finanszíroztak. Volt, hogy ugyanarra az időszakra több pályázatot is elnyertek, ekkor ugyanazokat a foglalkoztatottakat számolták el, vagyis valótlan okiratokkal jogosulatlanul használtak fel állami támogatások és úniós forrásokat. A vádlottak tagadnak, azt állítják, hogy a néhai igazgató irányított, nekik nem volt rálátásuk az elszámolásokra, csak adatot szolgáltattak ehhez, sőt volt, aki azt állította, hogy csupán adminisztratív hibát követett el. Ha utasításra jártak is el, ez csupán legfeljebb a néhai S. úr jogi felelősségét érinthetné, és nem a vádlottakét, mert ők végezték a pénzügyi elszámolást. Ezért felfüggesztett börtönt és pénzbüntetést kért rájuk.

Az ügyvéd szerint csak részben végezték az elszámolást a vádlottak, akik szándékosan nem követtek el bűncselekményt, mert rálátása a csak az azóta elhunyt igazgatónak lehetett az átfedésekre. Nem tudhattak mindenről, hiszen 20-30 pályázatról és 100 dolgozóról volt szó. Így a vádlottak nem tudtak arról, hogy más pályázatoknál ugyanazok szerepelnek az elszámolásban, hiszen mindenki csak a saját feladatát végezte. A védelem felmentést várt.  

A bírónő azonban bűnösnek találta a vádlottakat: az elsőrendűt 1 év 4 hónap börtönre ítélte 2 évre felfüggesztve, és 900 ezer forint pénzbüntetést is kiszabott rá, a másodrendű 1 év börtönt kapott 2 évre felfüggesztve és 700 ezer forint pénzbüntetést, a harmadrendűt 5 hónap felfüggesztett börtönnel sújtották, a negyedrendű 210 ezer forint pénzbüntetést kapott. az ítélet nem jogerős: az ügyész tudomásul vette, a védelem felmentésért fellebbezett.  


Címkék: megszerzése, munkaügyi, előny, gazdasági, alapítvány, kék hírek