Csoportosan elkövetett rablással vádol az ügyészség három háromfai és egy bakházi férfit. A vád szerint tavaly nyáron egy 18 éves fiatalember elment a barátaihoz, és lopni hívta őket. A 42 éves, a 40 éves és a 27 éves férfi követte. Este 11-kor a sértett, egy háromfai idős férfi házához mentek kerékpárral. A bakházi férfi az épület előtt maradt, és figyelt, hogy jön-e valaki az utcán. A többiek bementek a melléképületbe a sértettől korábban ellopott kulccsal. Elvittek egy szerszámosládát benne villáskulcsokkal, egy fázis ceruzást, egy 5 literes kannában fáradt olajat, benzint, szakadt kerékpárláncot, nyél nélküli bozótvágó kést. Zsákmányuk értéke 17 ezer forint volt. A lopott holmit egy szatyorba tették, a bakházi férfi hazavitte. A többiek betörték a bejárati ajtó üvegét, a zárat belülről kinyitották. Az idős ember felébredt, a folyosóra ment a hálószobából, ahol találkozott a betörőkkel. A 18 éves férfi egy kést tett a nyakához, pénzt követeltek tőle, 2 millió forintot. Testszerte ütötte, amikor földre került, rugdosták. A kezénél fogva megragadták, végighúzták a folyosón, és a nyárikonyhába tuszkolták. A házigazda nem adott pénzt.
Ráparancsoltak, hogy három nap múlva reggel 9-re vigyen a háromfai temetőbe 2 millió forintot, és tegye a kukába, különben megölik. Azzal fenyegették, hogy elvágják a torkát, ha beszél valakinek a történtekről. Ezután rázárták az ajtót és elmentek. A sértettet másnap a szomszédai szabadították ki. Eltört a karja a bántalmazástól. Pénzt nem vitt a temetőbe később. A rablók a Háromfa és Tarany közti földes úton áldozatuk pincéjéhez mentek. Lopott kulccsal behatoltak az épületbe, ahonnan két doboz cigarettát és kolbászt vittek el.
Az ügyész vádbeszéde szerint a vádlottak tagadásával szemben a sértett vallomása, a negyedrendű vádlott beismerése és a megtalált kulccsomó bizonyítják a vádpontokat. Az idős férfi kezdetben félt, napokig nem fordult a hatóságokhoz. Sokkhatás érte, súlyos állapotban vitték kórházba. Alkoholizmusa miatt legyengült, a bántalmazásos kartörése miatt belső vérzése alakult ki, egy fertőzés miatt pedig tüdőgyulladást kapott. Lázas, magatehetelen állapotban néhány napig az intenzív osztályon is kezelték. Akkor nem volt beszámítható állapotban. Később azonban meggyógyult, a tudatzavara elmúlt, visszatért az emlékezete, és a rendőrségen, majd a tárgyaláson felismerte a másodrendű vádlott hangját, sőt a bíróságon a harmadrendűét is, valamint a másodrendű a rablás idején viselt kockás kabátját is azonosítani vélte. A két férfi családjukkal aznap Pécsen voltak vásárolni és kaszinózni, ezt bankszámla kivonatok és mobiltelefonos híváslisták igazolják. Éjfél előtt azonban hazaértek, így volt idejük elkövetni a bűncselekményt. Az ügyész szerint csak egyszer volt a sértettnek hallucinációja még három évvel ezelőtt, azóta a kórházi kezelés után a pszichiáter szakértő gyógyultnak nyilvánította. Az elsőrendű vádlott alibije szerint motort vásárolt, majd a búcsúban volt a rablás idején, azonban kiderült, hogy ez másnap volt. A negyedrendű vádlott a bíróság előtt ugyan visszavonta a korábbi beismerő vallomását, mondván a rendőrök megverték, és erre kényszerítették, azonban a nyomozók bírósági kihallgatásán elnézést kért, és nem tartotta fent az őket vádló állításait. A vádlottak egy másik falubeli család férfi tagjaira terelték a gyanút, egy rokon fiatalember ügyvéd előtt tett is terhelő vallomást. Később a bíróságon visszavonta azzal, hogy részeg és begyógyszerezett volt, és 5 ezer forintot kapott a hamis vallomásáért a vádlottak családtagjaitól.
A vádlottak ügyvédje, dr. Tóth Balázs szerint több bizonyíték is szól a védencei ártatlansága mellett. A sértett vallomása ellentmondásos, több verziót adott elő, szinte semmire sem emlékszik vissza pontosan, csak a vádlottak hangjára. A pszichiáter szakértő szerint nem lehet megállapítani, hogy visszatért-e az emlékezete a sértettnek és mikor, idézte a védő. Az alkoholizmusa miatt is hallucinálhatott, bár olyankor a képi és nem a hangi vízió a gyakoribb. Ez meg is történt három éve, amikor a sértett rendőrt hívott és fegyvert fogott, mert képzelt alakokat látott a lakásában. A támadás után azonnal segítséget kellett volna kérnie, ehelyett a barátjával feltakaríttatott, így a rendőrségi helyszínelés elmaradt. A sértett tudatzavara a kórházi nyilatkozatánál is tetten érhető. Az ügyvéd szerint életszerűtlen, hogy a fárasztó pécsi vásárlás után még aznap menjenek rabolni, ráadásul a szomszédjukhoz, aki ismerte őket. A másodrendű vádlott hangjára azt mondta a védő, hogy rengeteg embernek lehet azonos a hangszíne. A sértett kartörése esésétől is bekövetkezhetett, ahogyan egy korai vallomásában azt is állította a szomszédoknak, hogy elesett kerékpárral, amikor gombászni volt. Az orvos szakértő ökölcsapások és rúgások nyomait nem találta a testén. Kétségtelen a presszió a negyedrendű vádlottal szemben: bántalmazták a rendőrség épületében és egy járőrkocsiban is, állította a védő. Azonban a negyedrendű vádlott vallomása így sem támasztja alá a vádat. Azt állította, hogy lopni mentek, és el is vittek tárgyakat, ezeket azonban nem tudta azonosítani a sértett, akinek a műhelyében kétségtelenül nagy a rendetlenség. A kirabolt férfi kulcsa már korábban is az elsőrendű vádlottnál volt, mert a gyerekek megtalálták. A negyedrendű vádlott vallomása szerint ő dobta be az udvarra. Érdekes körülmények között találták meg a kulcsot a rendőrök, véli a védő. Két rendőr egy másik bűntény, egy mobiltelefon lopás ügyében ment ki az elsőrendű vádlott házához. A körzeti megbízott egyedül hátrasétált az épület mögé, ahol véletlenül megtalálta a kulcsot, szól a történet.
A bíró, dr. Szabados Bálint szerdán felmentette a vádlottakat a rablási kísérlet, zsarolás és lopás vádja alól, és megszüntette előzetes letartóztatásukat. Az indoklás szerint a negyedrendű vádlott beismerő vallomását nem lehet valósnak elfogadni. A sértett maga nyilatkozta, hogy nem voltak olyan tárgyai, amelyek a beismerő vallomás szerint eltűntek, és valószínűtlen, hogy miért is lopták volna el tőle, pl. szakadt biciklilánc, rossz fázisceruza. A beismerő vallomás szerint a negyedrendű vádlott az elsőrendűtől kapta a kulccsomót, ám a sértett maga nyilatkozta azt, hogy nem hiányzott kulcsa. A pszichológus szakértő szerint a negyedrendű vádlott befolyásolható személyiség, intellektusa alacsony. A férfi a tárgyaláson visszavonta a beismerését, és arra hivatkozott, hogy a rendőrök fenyegették, sőt bántalmazták- erre azonban a bíró szerint nincs bizonyíték. A betegséggel és alkoholproblémákkal küzdő sértett vallomását is kétségesnek tartotta a bíró. Az áldozat az első kórházi vallomásában még nem ismerte fel a rablók hangját, később csak két támadóról beszélt, aztán már többről. A másodrendű vádlottról sem nyilatkozott kategorikusan, kezdetben csak annyit mondott: "mintha az ő hangját hallotta volna." A sértett nem szándékosan állított valótlant, de ellentmondásos vallomásait gyakran változtatta. A lopott tárgyakra, amelyekről korábban a nyomozás során azt nyilatkozta, hogy övé, a tárgyaláson már azt állította hogy nem ismeri fel őket. Az orvos szakértői vélemény nem tudta eldönteni, hogy szavahihető-e. A pincekulcsot szokatlan körülmények között találta meg az intézkedő rendőr, de nincs bizonyíték arra, hogy ő tette volna oda, mondta a bíró. A sértett azt állította, hogy kockás szövetkabát látott a másodrendű rablón, ez azonban ellentétes a negyedrendű állítólagos beismerő vallomásával. Annyi bizonytalan tényező szerepelt az ügyben, ami kétségessé tette a bizonyítást. A hazugságvizsgáló a másod- és negyedrendű vádlott ártatlanságát igazolta- ez ugyan nem objektív bizonyíték, de az annak mondható ujjlenyomatok, szagnyomok, anyagmaradványok megsemmisültek, mert kezdetben a sértett nem akart a hatóságokhoz fordul, és kitakaríttatott a barátjával. A vádlottak védekezésül több falubeli személyt is gyanúba kevertek, róluk azonban megállapítható, hogy nem követték el a bűncselekményt, szögezte le a bíró. Az ügyész fellebbezett az ítélet ellen, a vádlottak és védőik tudomásul vették.
Olvassa el régebbi cikkünket a témában: