A Somogy Megyei Bíróság nyilvános ülésén először az első fokú ítéletet ismertették. Áprilisban a kaposvári bíróságon a férfi 4 év 8 hónap börtönt kapott személyi szabadság megsértésének bűntettéért, testi sértésért és közokirat-hamisításért, illetve közokirattal visszaélésért. Feleségét 2 év 4 hónap börtönbüntetéssel sújtották, apját 2 évre ítélték.
Az ügyész szerint az első fokú bíróság megfelelően derítette fel a tényeket, csupán abban tévedett, hogy a személyi szabadság megsértésének bűntettét folytatólagosan követték el a vádlottak, mert a hajéktalanok többször megszöktek, de néhány óra, nap múlva megtalálták és visszavitték őket. A férfi különös visszaesőként követte el a testi sértéseket, mutatott rá az ügyész. A feleség felmentését kérte az okirattal visszaélés vádja alól, mert nem a nő, hanem a férje vette el a hajléktalanok iratait. Az első fokon kiszabott szabadságvesztéseket enyhének ítélte.
Az építési vállalkozó ügyvédje, id. Bárándy Péter védőbeszédében az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. Azzal érvelt, hogy a tényállás nem lett kellően felderítve. A védő azt kérte, hogy a hajléktalanok azon vallomásait vegyék figyelembe, melyek az elsőfokú bíróság előtt hangzottak el. Ebben jóval enyhébben mesélték el a történteket. A rendőrségi vallomások viszont durvább bántalmazásról, fogvatartástól szólnak. Súlyos hiba, hogy a bíróság nem hallgatta ki a vallomásokat felvevő rendőröket, vélte az ügyvéd. A hajléktalanok sanyargatásról szó sem lehet, szögezte le. Ezután feltette a kérdést, hogy miért nem szöktek meg az építkezésekről, mert ott a vádlottak nem őrizték őket.
A feleség és az apa ügyvédje a védencei súlyos betegségeire hivatkozott, illetve a nő kiskorú gyermekeire, részbeni beismerő vallomására. Enyhítést, illetve a közokirattal visszaélés vádja alól felmentést várt a bíróságtól. Az utolsó szó jogán a vállalkozó egy helyi politikus feleségének beidézését kérte, aki állítólag vett a bontott téglákból.
Egy óra tanácskozás után hozta meg a megyei bíróság a másodfokú ítéletet. A férfit 6 és fél, a feleségét 3 év, apját pedig 2 év börtönre ítélték jogerősen. A vállalkozó káromkodva fogadta az ítéletet, ki kellett vezetni. Rövidesen követte a felesége, ő sem hallgatta végig az ítélet indoklását.
A bíróság szerint az 5 hajléktalan később megpróbálta enyhíteni a rendőrségen tett terhelő vallomását, de ezt csak azért tették, mert a rabszolgatartó család tagjai jelen voltak a tárgyalóteremben. Ezzel szemben a bírói kérdésre azt válaszolták, hogy fenntartják a rendőrségi vallomásaikat, melyek egybehangzóak, egymást erősítőek voltak. A sértetteknek napi 10-12 órát kellett dolgozniuk, fizetséget nem, csak kétszeri étkezést kaptak: reggel zsíros kenyeret, este meleg ételt. A családfő megverte őket, néha ostorral, ha elégedetlen volt a munkájukkal. Előfordult, hogy egymással verette meg a munkásait. Évek alatt több sértett is lehetett, emelte ki a bíró, de csupán 5-en mertek vallomást tenni. Bár a közokirattal visszaélés vádja alól felmentették, összességében a feleség szerepe kiemelkedőbb a történtekben, mint ahogyan az első fokú bíróság ítélte, ezért az ő büntetését is megemelték, szólt a jogerős ítélet.
Nézze meg a tárgyaláson készült videót!
Nézze meg a kommandósok rajtaütéséről készült anyagunkat!
Nézze meg, hol tartották fogva rabszolgáikat a bűnözők!
Nézze meg korábbi cikkeinket:
Rabszolgaság családi vállalkozásban
Hideg zuhany a hajléktalanoknak
Rabszolgaper: szorgalmi feladat a hajléktalanoknak
Férgekkel teli sebbel is dolgoztatták a hajléktalant
Címkék: rabszolgatartó, másodfok, Cseri út, ítélet, bíróság, kék hírek