A Pongrácz család forogna a sírjában ha tudná, mi megy egykori birtokán, Büssüben. Éjszakai látogatók járják a falut. Már a tenyérnyi földek termésére is fáj a foguk. Az itt élőknek az életkedvük is elmegy.
A tolvajok nem aranyat és ékszert keresnek. A megélhetésükért rabolnak - mondják a falubeliek. Egy olvasónk videófelvételt is készített és elküldte nekünk. Péntek reggelre megbontották a tyúkol tetejét. A tulajdonos reggel már hűlt helyét találta a baromfiaknak.
A falubeliek azt mondják: egy másik utcában két hete az istálló oldalát szedték ki, úgy vitték el az állatokat. De nyáron a krumplit is felszedik és visznek mindent amit keserves munkával megtermeltünk - sír egy másik asszony. Kevés a nyugdíjunk, ezzel tudnánk kiegészíteni. Mire azonban leszedhetnénk a termést, hűlt helyét találjuk - teszi hozzá. A falubeliek azt mondják: a rendőrség is tehetetlen. Nehéz tetten érni az éjszakai tolvajokat. Ha így marad sokan elköltöznek innen - mondják többen.
Büssüben a XX. század elején még csaknem ezren laktak a faluban. Ma csaknem felére csökkent a lakosság. Ennek több oka is van. A termelőszövetkezet megalakulása után nem találták helyüket a lakók, amely arra ösztönözte őket, hogy máshol keressenek megélhetést maguknak.
A másik ok, hogy a harmincas években nagy művelődési láz lett úrrá a falun. Szabó Ferenc tanító volt az első, aki szorgalmazta, hogy a tehetséges gyerekeknek tovább kell tanulniuk. Az őt követő tanító Varga Gyula a kultúra iránti szomjat még tovább fokozta. Hatásukra egyre több fiatal került valamely gimnáziumba vagy polgári iskolába.
Az üresen maradt házakba a hetvenes évek elején párthatározat révén cigány családokat költöztettek, feltűnő ez azért is, mert korábban még a falu határában sem voltak romák.
A lopások miatt Büssü története nem egyedi. Somogy szinte valamennyi kis településén egyre több a megélhetési bűnöző.
Olvasónk felvétele.