A sok millió forint kárt okozó bűncselekmény vádlottjai – többnyire ügyvédek – 2003. március 31-től sokáig előzetes letartóztatásban voltak. Az illetékbélyegeket pedig biztonsági elemekkel ellátott, nehezebben hamisítható formátumúvá változtatták.

Több mint öt éve emelt vádat a Fővárosi Főügyészség, ítélet azóta sem született. Ennek oka persze nem a Heves Megyei Bíróság eljárásában keresendő, ahol a büntetőper első fokon folyik. Itt már a 36. tárgyalási napon jutott túl szerdán a dr. Erdélyi Anna vezette büntetőtanács. A nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság végezte, a vádirat is a fővárosban született, de sem a Fővárosi, sem a Pest Megyei Bíróság nem tárgyalhatta, hiszen azok vezetői is feljelentők voltak. A bűntényeket ugyanis az elkövetők a bíróságokhoz benyújtott iratokra ragasztott hamis illetékbélyegekkel valósították meg. Így esett a kijelölés Heves megyére.

A vádiratból az derül ki, hogy végül 17 embert indítványoznak felelősségre vonni. Pontosan nem meghatározható a felhasznált hamis illetékbélyegek értéke. A bélyegek származását sem sikerült felderíteni. Az adatok arra engednek következtetni, hogy feltehetően Szerbia területén nyomtatták azokat.

A bűntények elkövetési technikáiról íme egy részlet a Fővárosi Főügyészség vádiratából: „... a IV. r. vádlott a III. rendűtől megszerzett hamis illetékbélyegek beszerzési árának visszaszerzése érdekében – jogtalan haszonszerzésre törekedve – elhatározta, hogy saját, illetve családtagjai, ismerősei nevében fiktív követeléseken alapuló keresetlevelet készít, amelyeket az ország különböző megyei bíróságain, illetve a Fővárosi Bíróságon nyújt be.

Még a bíróságok érdemi intézkedései előtt – megegyezésre, a fiktív követelések „megfizetésére” való hivatkozással – kérte a perek megszüntetését.”. A jogerős végzések birtokában mást sem kellett tenni, mint az illetékhivataloktól kérni a hamis bélyeggel lerótt eljárási illeték visszatérítését forintban.

A X. és XI. rendű vádlottak külföldi állampolgárok által képviselt, de már nem működő betéti társaságok nevében „fiktív tartalmú engedményezési szerződéssel megvásároltak más gazdasági társaságokkal szemben fennálló – ugyancsak nem valós – követeléseket.”

Az engedményezési szerződés alapján polgári pert kezdeményeztek. Azok a cégek azonban, amelyekkel szemben e követeléseket benyújtották, valójában már nem léteztek. A vádlottak, hogy a maximális értékű illetéket kelljen leróniuk, a pertárgy értékét 10 és 20 millió forint közötti összegekben jelölték meg, de mielőtt érdemi bírósági intézkedés történt volna, elálltak a keresettől, mondván: tudomásukra jutott, hogy az alperesként érintett társaság már nem létezik. És következhetett az eljárási illeték visszaigénylése.

Nem csak bélyeghamisítás van a rovásukon
A büntetőper 17 terheltjének legtöbbjét „csak” bélyeghamisítás bűntettével vádolja a Fővárosi Főügyészség. Ám vannak, akiknek minősített cselekményért, illetve több más tettért is felelniük kell. Így különösen nagy értékre, bűnszövetségben, folytatólagosan elkövetett bélyeghamisítás a vád a X. és a XI. rendű vádlottak esetében, akiket csalások többszörösen minősített eseteivel is vádolnak. Az elsőrendű vádlott ellen sikkasztás miatt is vádat emeltek, míg a harmadrendű vádlott többször volt már büntetve: személyi szabadság megsértése, illetve halált okozó közúti baleset gondatlan okozása szerepel a számláján.

Forrás: heol.hu

Címkék: illetékbélyeg, ügyvéd, hamisítás, Kaposvár, kék hírek