A hosszútávú szezonális modellek szerint az idei tél a sokéves átlagnál valamivel enyhébb lehet. A csapadék zöme Európa északi, északnyugati tájai fölé koncentrálódhat, ( 4. ábra ) ezzel szemben környékünkön inkább anticiklonális hatások uralkodhatnak, ami a szokásosnál szárazabb időt sejtet. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a tél folyamán aktív lesz az atlanti ciklontevékenység, melynek hatására nálunk az enyhe délnyugati áramlások dominálhatnak. Az előrejelzés azonban meglehetősen bizonytalan.
A Kárpát-medence teleire jellemző úgynevezett "hidegpárnás" időjárási helyzetek előfordulása ugyanis a tavalyihoz hasonlóan akár negatív hőmérsékleti anomáliát is eredményezhet majd.
Európa északi, északkeleti tájain folytatódik a hideg levegő felhalmozódása, ezeken a területeken már novemberben is előfordulhatnak tartós fagyok.
A következő időszakban Szibériában is megkezdődik a hófelhalmozódás. A vastagodó hófelszín felett egyre erősebb, fagyosabb anticiklon épül ki, ami a későbbiekben "hűtőház effektusként" hat Európa keleti felének időjárására.
Ezzel szemben Nyugat-Északnyugat-Európában ciklonok okoznak változékony, de többnyire enyhe időt. Az egyre fokozódó hőkontraszt miatt az Atlanti-óceán még meleg vize felett újabb és újabb ciklonok, viharciklonok alakulnak ki, melyek a kontinens nyugati tájait is megközelíthetik. Az Észak-Amerika felett összpontosuló nagy tömegű hideg levegő folyamatosan generálhatja majd a ciklon képződést, így Európában akár tartósabb nyugati, délnyugati áramlás is kialakulhat majd.
A Kárpát-medence időjárását a tél folyamán a fent említett két jelentős légköri képződmény alakítja. A nyugati ciklonok előoldali áramlásában enyhébb légtömegek érkeznek fölénk, melynek hatására hosszabb-rövidebb időszakokra az átlagos fölé emelkedhet a hőmérséklet. Az atlanti ciklonok gyengülésével, illetve az Észak-Európa felett kiépülő anticiklonok hatására ugyanakkor időről-időre északkeletire válthat felettünk az áramlás, amellyel átmenetileg hidegebb léghullámok érkezhetnek fölénk.
A frontszegény, anticiklonos időszakokban a hidegebb légtömeg megülepedhet, konzerválódhat medencénkben, így akár tartósan fagyos időszakok is előfordulhatnak majd. Az úgynevezett "hidegpárnás" időjárási helyzet éppen a magasabb légrétegekben érkező enyhébb levegő hatására alakul ki. Kellő légmozgás hiányában ugyanis az enyhébb légtömeg nem tud lekeveredni a levegő alsó rétegeibe, sőt inkább konzerválja a megülepedett hideg levegőt. Két méteres magasságban tehát akár negatív hőmérsékleti anomália is előfordulhat majd, annak ellenére hogy a magasban melegebb léghullámok tartózkodnak.
Megjegyzés: az anomália előrejelzés megmutatja, hogy egy adott időszak időjárása mennyiben térhet el a sokéves átlagtól. A pozitív anomáliás, azaz összességében az átlagosnál enyhébb hónap nem jelenti azt, hogy az adott időszakban nem fordulhat elő átlag alatti hőmérséklet. A hosszútávú előrejelzés a szokásosnál bizonytalanabb, ezért csak jelzésértékű.
A szerzőről
Szalinay Tibor vagyok, kaposvári fényképész. Gyerekkorom óta hobbim a meteorológia. A több évtizedes megfigyeléseimet ötvözöm az interneten ma már elérhető, profi meteorológiai modellek előrejelzéseivel. Ezek segítségével készítek prognózisokat 7-10 napra előre, lakhelyemre és környékére. Főleg az extrém időjárási helyzetek érdekelnek, úgy mint télen a nagy havazások, hófúvások, rendkívüli hidegek, nyáron pedig a kemény zivatarok, nagy felhőszakadások, tartós hőhullámok...
Címkék: hosszútávú, előrejelzés, tél, időjárás