Ezt Áder János, volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke mondta ma egy víz világnapi rendezvényen. 

A somogyi vármegyeszékhely hulladékgazdálkodás átalakításával, a biogázzal futó autóbuszokkal, a megújuló energiák használatával, a használt sütőolaj házhoz menő begyűjtésével már most sokat tett a környezetvédelemért, de több mint felére csökkentette károsanyag kibocsájtását is. Ezen fenntarthatósági törekvéseket méltatta Áder János, aki szerint épp ezek miatt kezdtek újabb közös munkába.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Klebelsberg Középiskolai Kollégiumban tartott előadásában a vízválságról beszélt az alábbi témákat is érintve:   

A demográfiai robbanás:

Száz év alatt négyszerezése nőtt a Föld népessége: míg az 1920-as években 2 milliárd volt a Föld lakóinak száma, ez 2022 novemberében meghaladta a több mint 8 milliárd főt. A prognózisok szerint a következő 30 évben pedig eléri a 10-10,5 milliárdot.

Ez ennyi éhes és szomjas szájat jelent – hangsúlyozta Áder János, aki a számokat ismertetve elmondta: már ma 2,5 milliárd ember él olyan területén a világnak, amely vízhiányosnak számít. Ez nagyobb, mint 100 éve a Föld összlakóinak száma volt. Egyes térségekben az alap ellátáshoz szükséges vízhez való hozzájutás 4 órába kerül, míg mi otthon csak megnyitjuk a csapot.

Az emberiség nagy része osztott vízgyűjtő területen él, vagyis, hogy egy-egy folyó vagy tó több ország területét is érinti. S míg a magyarok megállapodtak például szomszédaikkal a Duna használatát illetően, addig sok helyütt konfliktusok vannak és várhatók emiatt.

XXI. század - a víz évszázada:

A mai kor kihívása, hogy egyre több embert, egyre rosszabb minőségű termőföldön kell élelmiszerrel ellátni. A víz mennyisége állandó a földön, a körforgása – hidrológiai ciklusa – viszont megváltozott, ennek köszönhető a szélsőséges időjárás, a tornádók, a szupercellák. Emiatt egyre több a mezőgazdasági kár is, amelynek meg kell tanulnunk alkalmazkodni – hangsúlyozta az elnök. De ugyanúgy problémát jelent a közeljövőben a tengervízszint emelkedése is és az édesvízi élővilág hanyatlása is.

A víz 3 drámája - 1.: a sok víz drámája:

Hatalmas problémát jelent a gleccserek olvadása, mintegy 30 millió köbméter jég olvad el óránként – mondta Áder János. Ennek következtében nem kell meglepődni a tengervízszint emelkedésén és azon sem, hogy Omanban és Dubaiban is árvíz sújtja a lakott területeket.
 
A víz 3 drámája - I1.: kevés víz drámája:

Kalifornia az USA egyik legaszályosabb térsége, és ez az energiatermelésben is problémát okozhat, például az erőművekhez kapcsolódó víztározók szárazsága miatt. Dél-Európában már egyre korábban (tavaszi hónapokban) kell vízkorlátozásokat elrendelni. Indiában pedig valós veszély, hogy a kutak nagy része kiszárad. 

A víz 3 drámája - II1.: szennyezett víz drámája:

Sok helyen okoznak gondot a tankerhajók általi olajszennyezések, de számottevő a kommunális szennyezés is: a fejlődő világ országaiban például a szennyvíz 80 százalékát tisztítatlanul juttatják vissza a folyókba, komoly egészségügyi veszélyt okozva ezzel. A PET palackokból származó mikroműanyagokat az emberi szervezet nem képes megemészteni.

A hazai helyzet:

A klímaváltozás hatásainak 80 százalékát a vízen keresztül érezzük árvizek és aszályok formájában. A 2022-es aszály 1.000 milliárd forintos kárt okozott a termelőknek és szinte az egész országot érintette.

A Kárpát-medence sajátos adottságai okán Magyarországot a klímaváltozás hamarabb és súlyosabb mértékben érinti. Az elmúlt években 4.000 kilométernyi árvízvédelmi töltést kellett kiépíteni hazánkban és megépült 6 vésztározó is. Az új gondolkodásmód szerint azonban a felesleges vizet érdemes eltárolni, mert később hiányozni fog. Az új kutatások szerint a most művelés alatt álló, régebbi mocsaras, vizenyős területeket vissza kell adni a természetnek. 

Vízlábnyom:

Ez az a szám, amely megmutatja, hogy mennyi vízre van szükség egy adott termék legyártásához. Egy pamut pólóéhoz például 2500 literre, egy farmerhez 7600, míg egy mobiltelefon előállításához 13.000 literre.

A megoldások:

Meglepő és elborzasztó is lehet az a szám, miszerint egyetlen csepp használt étolaj 1000 liter vizet szennyez be. Ezért is példaértékű az a program, amely tavaly év végén indult, s amelynek első helyszíne Kaposvár, ahol összegyűjtik a lakosoktól a használt sütőolajat, amelyet utána feldolgoznak és üzemanyagot csinálnak belőle
Ugyancsak fontos az Under 2 mozgalom is, amelynek célja, hogy a csatlakozók 1990-hez képest 2050-re legalább 80 százalékkal csökkentsék a károsanyag kibocsátást. Ehhez csatlakozott első szóra Kaposvár és vezetésével az összes megyei jogú város. Minden város a helyi adottságokra épülő speciális programokkal igyekszik elérni ezt, de Kaposvár jól halad ebben a dologban.

A város nagy lépéseket tett azért, hogy fenntarthatóvá váljon, ezért közös munkába kezdtük – mondta Áder János. Szeretnénk egy olyan mintaprojektet csinálni itt, amely más európai városok számára is modell lehet. Kaposvár azért jó választás, mert nyomon követhető, látható, hogy egy közepes méretű város hogyan tud a jelenlegi helyzetben hozzátenni valamit a megoldásokhoz szorgalommal, tehetséggel, odaadással. Vannak olyan ötletek, amelyek talán hosszútávon is beilleszthetők egy város programjába.

Vannak olyan magyar kutatók, cégek, akik már kifejlesztettek technológiákat a fennálló problémák megoldására. Így többek között van olyan, amely a levegő páratartalmából vizet tud előállítani, megoldják helyben a víz- és szennyvíztisztítást, illetve a hulladéktárolók mellett levő csurgalékvíz tisztítását.

Meg kell becsülni ezen törekvéseket és használni ezeket. Ez a jövő! – tette hozzá a volt köztársasági elnök. 

Címkék: Áder, példa, klíma, környezetvédelem, Szita, víz, Kaposvár, gazdaság