A magyar málnatermesztés évről évre csökkenő tendenciát mutat. Idén kevesebb, mint ezer tonna málnát takaríthatnak be 200 hektárnyi termőterületről, amelynek csak a fele elfogadható színvonalú ültetvény - írja az MTI a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnökének közeleménye alapján.
Apáti Ferenc elmondta, hogy az 1980-as években közel 7 ezer hektáron 25-30 ezer tonna málna termett, ami az ezredfordulóra mintegy 1500 hektárra és 10-15 ezer tonnára zsugorodott, azóta pedig még tovább csökkent a termőterület. A megmaradt málnatermő terület kis része fagyasztóipari igényeket elégít ki és hűtőipari vállalkozások művelésében van, a másik hányadán frisspiaci árut termelnek.
Tovább tetézi a bajt, hogy a magyar málna fagyasztóipari hasznosítása jelenleg a megszűnés határán áll, mivel Lengyelországból és Szerbiából olcsóbban lehet kész fagyasztott árut importálni, mint a hazai alapanyagot megvásárolni. A frisspiacon is egyre jelentősebb teret hódít a lengyel málna, amely mostanra a 120 ezer tonna körüli termésével a magyar termelés százszorosára nőtte ki magát.
Az alelnök szerint a magyar málnatermesztés kritikus mértékű visszaszorulásának hátterében a klimatikus viszonyok átalakulása áll, valamint az erősebb szerb és lengyel versenytársak. Mindezek mellett gondot jelent a munkaerőhiány is, mivel a málna a legmunkaerő-igényesebb kultúrák közé tartozik, éves művelése 3-4 ezer munkaórát igényel hektáronként.