A tejelő fajtából ma alig félezer él az országban, többségük itt, Somogyban. Őshonos cigájából sincs sok Magyarországon, kevesebb mint 1500 darab. Jellemzően a nagyobb gazdasági haszonnal tartható fajták szorították ki őket.
"Az iparszerűen tartható fajták egy idő után elérik azt a genetikai szintet, amikor már leromlás következik, akkor vissza kell nyúlni az ősi génekhez és aaz ellenállóképességet, a jobban tűrőképességet lehet javítani" - mondta a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség őshonos szakbizottsági elnöke, Földi Gyula.
Pedig a tartásuk ma már támogatott, nemúgy mint néhény évvel ezelőtt.
"Mind az őshonos, mind a tejelő cigájánál az a probléma, hogy az állománylétszám pici. Tehát kicsi a populáció Magyarországon, ezért jelent meg egy felhívás az idei évben őshonos támogatás címen. Ez egy egyedenként 18 ezer forintos állami támogatást biztosít" - foglalta össze a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség Dél-dunántúli régióvezetője, Holló Krisztián.
A fajta lehetőségeiről a napokban országos konferenciát is rendeztek. A kaposmérői fórumon elhangzott: a tenyésztők szövetkezve javíthatnának piaci helyzetükön.
"Úgy gondolom, önkéntes és megfogalmazott cél érdekében szövetkezni, az szükségszerű, a globális piacon másképpen nem tudunk érvényesülni és nem tudjuk ár/érték arányosan eladni az egyébként kiváló minőségű termékeinket" - szögezte le a szervezet tenyésztési alelnöke, Juhász Pál.
A magyar juh hús elsősorban a külföldi piacokon talál vevőre. Itthon jobbára csak szezonálisan keresik. A szakértők szerint ugyanakkor, ha több falusi vendéglátó kínálná, a fogyasztás is felfutna.
"Az ökológiai állattartás és a biológiai élelmiszerek reneszánszát éljük. Nagyon jó lenne, hogyha ezen a piacon a cigája is helyet kapna" - mondta a Szent István Egyetem docense, Dr. Gáspárdy András.
A cigája juhok egyébként Kis-Ázsiából származnak. Magyarországra az 1700-as években kerültek. Akkor még sokat ért a juhok finom gyapja is, aminek ma már szinte semmi ára nincs.