A munkaügyi ellenőrzések tanúsága szerint az elmúlt három esztendőben - 2012 és 2014 között - mintegy 70 százalékkal nőtt azoknak az ellenőrzött cégeknek az aránya, amelyek be nem jelentett dolgozókat foglalkoztattak. Az ezzel kapcsolatos hatósági elmarasztaló határozatok száma ezen idő alatt megkétszereződött. Árnyalja némileg ezt a képet az ellenőrzések alacsony száma: a munkaügyi hatóság szemlátomást nem tud mit kezdeni az óriási feketepiaccal, így a címben szereplő állítás az elvégzett ellenőrzéseken alapuló, igen reprezentatív becslésen alapul. Igaz, nem tudható az ellenőrzött cégek nagysága és azok aránya az összeshez képest (a kis cégek ugyanis valószínűleg nagyobb arányban foglalkoztatnak feketén).

A revizorok 2012-ben mindössze 1014, tavaly viszont 1724 gazdasági társaságnál bukkantak feketén dolgozókra. Az érintett cégek ellen hozott elmarasztaló határozatok száma meghaladta a kétezret - tájékoztat a feketelista.hu. A kép az idén sem változott; az első hat hónapban az összesen 580 000 gazdasági vállalkozás közül 9738 munkáltatót ellenőriztek a Nemzeti Gazdasági Minisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának revizorai, és 62 százalékuknál állapítottak meg különböző munkaügyi hiányosságokat. Az ellenőrzés több mint 44 000 munkavállalóra terjedt ki; 67 százalékuk esetében tártak fel különféle munkajogi szabálytalanságot. Ezek 14 százalékát bejelentés nélkül foglalkoztatták; tavaly ez az arány 11 százalék volt.

Ebéd a világ legnagyobb épületének tetején, Rockefeller Center, New York 1932
Ebéd a világ legnagyobb épületének tetején, Rockefeller Center, New York 1932

Az ellenőrök első helyen említik az építőipart, ahol a feketemunkások aránya az idén a tavalyihoz képest 3 százalékkal csökkent ugyan, de még mindig eléri a 34 százalékot. A személy- és vagyonvédelmi cégeknél ez az arány változatlanul 14, kereskedelemben pedig 11 százalékon áll. Nem véletlen, hogy az összes ellenőrzés mintegy háromnegyede erre a négy ágazatra koncentrált. A vendéglátó szektorban egy év alatt 8-ról 10 százalékra nőtt a feketén dolgozók aránya. A mezőgazdaságban ez az adat maradt a korábbi 7 százalékon, a feldolgozóiparban viszont sikerült 8 százalékról 5 százalékra csökkenteni.

Klasszikus értelemben feketefoglalkoztatásnak a szerződés és/vagy a munkaviszony adóhatósághoz történő bejelentése nélküli foglalkoztatás minősül. A szabálytalanságok jelentős része az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Gyakori, hogy a lehetőségekkel visszaélve, a munkavállalót a bejelentett napokon kívül is foglalkoztatják, vagy csak a tényleges munkavégzés megkezdését követően jelentik be. Sok esetben – a kisebb adóterhek miatt – olyan munkaerőt alkalmaznak, akinek az egyszerűsített foglalkozáshoz nem lenne joga.

Bírságolt feketén foglalkoztató cégek számának területi alakulása

megye

2013

2014

2015.
szeptemberig

Bács-Kiskun

71

96

60

Baranya

24

41

32

Békés

31

50

44

Borsod-Abaúj-Zemplén

77

115

61

Budapest

385

501

308

Csongrád

58

81

55

Fejér

53

53

36

Győr-Moson-Sopron

36

75

51

Hajdú-Bihar

67

86

58

Heves

39

43

21

Jász-Nagykun-Szolnok

41

46

31

Komárom-Esztergom

35

48

20

Nógrád

19

33

19

Pest

155

214

101

Somogy

16

14

15

Szabolcs-Szatmár-Bereg

75

80

56

Tolna

21

24

17

Vas

16

17

13

Veszprém

43

58

33

Zala

28

49

31

összesen:

1290

1724

1062

város

 

 

 

Debrecen

39

48

32

Győr

15

34

15

Kaposvár

2

4

8

Kecskemét

16

17

20

Miskolc

44

53

32

Nyíregyháza

24

30

24

Pécs

17

22

16

Szeged

27

40

28

Székesfehérvár

16

12

9

Szombathely

9

9

6

Tatabánya

10

6

5

Veszprém

9

16

4

Zalaegerszeg

9

11

8

A feketelista.hu, a NAV listája alapján összeállította az ország megyéinek, illetve nagyobb városainak feketemunkával „fertőzött” statisztikáját. Ebből kiderül, hogy a két éven belüli többszörös jogsértők (csak ezek nevét hozzák nyilvánosságra) száma évről évre növekszik. 2012-ben 1014, 2013-ban 1290, 2014-ben 1724 név szerepelt a „listán”, amely az idén 1062 új névvel bővült.

A listán a legtöbb cég, szám szerint 214 - gazdasági súlyával magyarázhatóan - Pest megyéből szerepel, de a három évvel ezelőttivel összehasonlítva (194) az átlagnál kisebb volt a növekedés. Talán nem véletlen, hogy a gazdaságilag gyengébb megyék a „legfertőzöttebbek”. Borsod-Abaúj-Zemplénből 115, Bács-Kiskunból 96, Hajdú-Biharból 86, Csongrádból 81, Szabolcs-Szatmár-Bereg-megyéből pedig 80 cég nevét olvashatjuk a névsorban.

A lista szerint a legkevesebb „feketemunkást” a dunántúli cégeknél találtak a revizorok: Somogyban 14, Vasban 17 és Tolnában 24 vállalatnál.

A nagyvárosok közül - nyilvánvalóan - a fővárosi cégek neve szerepel leggyakrabban (501), számuk a háromévivel ezelőttihez képest (337) 48 százalékkal növekedett. A többi nagyvárost illetően: a legtöbb feketén foglalkoztató Miskolcról (53), Debrecenből (48), és Szegedről (40) került a listára.

A legkevésbé „fertőzött” városok: Kaposvár (4), Tatabánya (6) és Szombathely (9) céggel.

forrás: feketelista.hu

Címkék: feketemunka, dolgozik, büntet, bejelent, építőipar, NAV, gazdaság