Az egyik a kaposvári könyvelő irodánál kétszáz egyéni és társas vállalkozás napi pénzügyeit viszik. Tapasztalatuk szerint a cégek többsége (60 százaléka) nem ad a munkavállalóknak béren kívüli jutatást. Akik pedig adnak, azok is korlátozott mértékben.
Pappné Vörös Judit, az Adó és Számvitel Kft. ügyvezetője: "Általánosságban azt tapasztaljuk, hogy az étkezési hozzájárulás nagyon elterjedt, főleg Erzsébet utalvány formájában. Az iskolakezdési támogatással is élnek a vállalkozások, valamint mostanában a nyugdíjtakarékossági támogatás is egy kicsit erlőtérbe került. Ezek a támogatások mind a kedvezményes adózási mód alá tartoznak, tehát gyakorlatilag a drágább cafeteria elemek, vagy a cafeteria túllépés nem jellemző."
A cafeteriával kapcsolatos adószabályokat még tavaly november közepén változtatta meg a parlament. A kedvezményes, 35 százalékos adózással nyújtható béren kívüli juttatások éves keretösszege a korábbi 500 ezer forintról 200 ezer forintra csökkent.
Az éves keretösszegen felül pedig már több mint 51 százaléknyi közterhet kell fizetnie a vállalkozásoknak. A SZÉP-kártya kedvezményes összege 450 ezer forint.
A kutatás szerint a két adózási forma jeletősen megnöveli és bonyolítja a cégek adminisztrációs terheit. Ezt a megállípást egyébként egy általunk megkérdezett, cafeteria-juttatásokkal foglalozó kaposvári cég vezetője is megerősítette. Kardos Bálint, a Bonus Cafeteria Kft. értékesítési igazgatója: "Ennek a rendszernek a bevezetése és az alkalmazása többletfeladatot igényel a munkáltató részéről. Sokszor az a probléma, hogy ezt házon belül, a cégen belül elég nehézkesen tudják csak kezelni. Sokszor nem megfelelő számításokkal nézik azt, hogy mi lenne, ha ezt, vagy azt juttatásban kapná a dolgozó, vagy mi lenne akkor, ha bérben."
A kereskedelmi és a szolgáltató cégek egyharmada, az ipari, valamint az építőipari vállalkozások kevesebb mint fele tervezi, hogy idén él a cafeteria adta bérenkívüli jutatások lehetőségével.
Címkék: alkalmazott, dolgozó, cafeteria, utalvány, juttatás, bér, munka, gazdaság