Gelencsér Attila elmondta: derült égből villámcsapásként érte a somogyi embereket a brókerbotrány. Magánszemélyek, vállalkozások, önkormányzatok és társulások egyaránt értetlenül állnak a felmerült problémák előtt úgy, hogy ők megtakarításaikat egy olyan bankra bízták, mely működőképes volt.

A Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. ugyanis 43,5 milliárdos mérlegfőösszeggel, közel 30 milliárdos betétállománnyal és nettó 12,5 milliárdos hitelállománnyal rendelkezik.

A kaposvári székhelyű Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt-t, jelentős számú ügyfélkapcsolata (városi méretű, 32 ezres lakossági ügyfélszám), jelentős somogyi fiókhálózata (37 fiók) van.

Több önkormányzati társulás vezeti ennél a banknál számláját, miközben uniós projektek kellős közepén tartanak, s a zárolás komolyan veszélybe sodorja a beruházás befejezését.

A gazdánk is nehéz helyzetbe kerültek. Ők a területalapú támogatásokhoz – mintegy 4-500 millió forinthoz - nem férnek hozzá, nem tudják megkezdeni a tavaszi mezőgazdasági munkákat, ezzel nem csak versenyhátrányba kerülnek, hanem tevékenységük megszűnésének veszélye is felmerül.

Gelencsér Attila hangsúlyozta:A Kulcsár-ügy után úgy tűnik, itt az újabb szocialista brókerbotrány. A Magyar Nemzeti Bank több évtizedes visszaélés-sorozatot gyanít a Buda-Cash Brókerháznál, ezért azonnali hatállyal felfüggesztette működési engedélyét.

2010. május 10-én – a parlamenti választások után, de még az új kormány megalakulása előtt – átfogó helyszíni ellenőrzés kezdődött a Buda-Cashnél. A Buda-Cash vezetői nagyon jól tudták, hogy egy 2009-es törvénymódosítás miatt csak ötévente kell helyszíni ellenőrzést tartani a befektetési piac szereplőinél és a takarékszövetkezeteknél, tehát a következő parlamenti választásokig nincs veszélyben az akkor már folyamatosan zajló csalássorozat.   

A 2010-es vizsgálat során semmilyen érdemi megállapítást nem tettek, nem tárták fel az akkor már régóta zajló csalássorozatot, mindössze egy 3 millió forintos büntetést róttak ki a cégre. 

 A Magyar Nemzeti Bank átfogó vizsgálata 2015 februárjában az első napon feltárta a csalássorozatot.

Kérdés, hogy   miért nem fedezték fel 2010 májusában a csalássorozatot, amikor még tízmilliárdokat meg lehetett volna menteni az ügyfelek pénzéből?   Miért pont májusban, az új kormány megalakulás előtt tartották olyan fontosnak, hogy a Buda-Cashnél gyorsan megtörténjen az ötévenként kötelező átfogó ellenőrzés?

Érdekelne, hogy  volt-e köze ennek ahhoz, hogy a Buda-Cash így a következő öt évre, a következő parlamenti választásokig teljes egészében mentesül az átfogó helyszíni ellenőrzés alól?  

Mit tudott Bajnai Gordon kormánybiztosa a csalássorozatról?

Ezeket a kérdéseket tisztáznia kell a hatóságoknak, és elképzelhető, hogy erre parlamenti eszközöket is igénybe fogunk venni.

Címkék: DDB, parlament, Gelencsér Attila, gazdaság