Napjainkban leginkább napraforgó és gabonavetőmagot, valamint burgonya-vetőgumót termesztenek a somogyi gazdák. Magyarország a világ hatodik legnagyobb vetőmagexportőre.
Szabó Tamás, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének somogyi elnöke: "A talaj, a klíma, a csapadékviszonyok - bár azok most már kezdenek szélsőségesek lenni - nagyon jó feltételeket adnak a vetőmag-termesztésre."
A vetőmagtermesztés szigorúan ellenőrzött folyamat. Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgatója: "Az elvetett vetőmag eredetének igazolásától kezdődően, a szántóföldi termesztés során több alkalommal helyszíni ellenőrzések zajlanak és azt követően a vetőmagüzemben is folytatódik az ellenőrző tevékenység."
Az, hogy egy uniós tagállam beengedi-e a termesztésbe a génmódosított növényeket, nemzeti hatáskörbe tartozik. Magyarországon erről egyértelmű döntés született: itt nem lehet génmódosított fajtákat termeszteni. Elsősorban azért, mert ezek a növények mérget termelnek, amelyek elpuszítják a legfőbb kártevőiket, de nem tudni, hogy milyen az emberre gyakorolt hatása.
A hosszú távú nemzetközi fajtakísérletek azonban nem győzték meg a magyar szakembereket. Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke: "Voltak olyan esetek, amikor kiderült, hogy tíz év alatt adott kártevő immunis lett arra a méreganyagra, amit a génmódosított növény termelt."
Magyarországon évjárattól függően 100-150 milliárd forintnyi forgalma van a vetőmagelőállítóknak. Somogyban alig néhány tucat ilyen cég működik, de a 2020-ig tartó pénzügyi ciklusban számuk megsokszorozódhat, mert ennek a kézimunkaigényes ágazatnak is több pályázati lehetősége lesz, mint korábban.