A családi kedvezmény mértéke 2016-tól fokozatosan nő az egy- vagy kétgyerekes családoknál is, míg 2019-re a jelenlegi kedvezmény dupláját (125 ezer forint adóalap kedvezmény) el nem érik. A jövőben csak az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető a családi kedvezmény. A rendelkezést a 2015. december 31-ét követően megtett nyilatkozatok, illetve a 2015-re vonatkozó bevallások, munkáltatói adómegállapítások esetében kell alkalmazni.
Szintén adóalap-kedvezmény jár azoknak a pároknak, ahol legalább az egyik fél az első házasságát köti (kortól függetlenül), és a házasságkötésre 2014. december 31-ét követően kerül sor. A kedvezmény mértéke jogosultsági hónaponként (legfeljebb 24 hónapig) 31 250 forint. A 24 hónapon belül a kedvezmény utoljára arra a hónapra érvényesíthető, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá. Nem akadálya a kedvezmény igénybevételének, ha a házasságkötést megelőzően közös gyerekre tekintettel mindketten jogosultak a családi kedvezményre vagy a házastársak valamelyike már jogosult a családi kedvezményre. A kedvezmény – hasonlóan a családi kedvezményhez – közösen is igénybe vehető az összeg megosztásával. A kedvezmény nem érvényesíthető tovább, ha a házasság a 24 hónapos időtartamon belül felbomlik.
2015. január 1-jétől kibővül azon kifizetők köre, akiknek a családi kedvezmény, az első házasság kedvezménye, illetve a személyi kedvezmény adóelőleg megállapításánál történő figyelembevétele érdekében nyilatkozat adható. Ilyen nyilatkozat az adóelőleget megállapító munkáltató mellett a rendszeresen ismétlődő bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizetőnek is adható.
A „cafeteria” rendszere (béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások) esetében két keretösszeget vezettek be. Az egyik az ún. éves keretösszeg, mely a tavalyihoz képest változatlan mértékű és összetételű béren kívüli juttatásokból állhat. Az éves keretösszeg 200 ezer forintig – feltéve, hogy az egyes juttatásoknál meghatározott egyedi összeget nem lépik át – a kedvezményes, tavalyhoz képest szintén változatlan adómértékű adózás hatálya alá tartozik. A másik keretösszeg, amely szintén a kedvezményes adózás alá esik, az ún. rekreációs keretösszeg, amely két részösszegből áll: az egyik a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás, a másik a minden más béren kívüli juttatás éves 200 ezer forintos értékhatára. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató minden más béren kívüli juttatásban nem részesíti a dolgozóját, úgy a SZÉP kártyára utalható teljes 450 ezer forint kedvezményes adómérték alá esik. A munkáltatónak három esetben kell az egyes meghatározott juttatás 51,17 százalékos közterhét megfizetni a béren kívüli juttatások értékhatárainak átlépése miatt:
1. 200 ezer forint felett nyújtott egyéb (nem SZÉP Kártya) béren kívüli juttatás,
2. a béren kívüli juttatások egyedi keretösszegei feletti rész,
3. a SZÉP-kártya támogatás és a többi béren kívüli juttatás együttes értéke az évi 450 ezer forintot meghaladó rész
esetén.
A juttatások a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányosan adhatók, kivéve az elhalálozás. A jogviszony megszűnésekor, illetve az egyedi értékhatár meghaladása esetén a kötelezettséget a jogviszony megszűnés, illetve értékhatár átlépés hónapja kötelezettségeként kell bevallani.
Címkék: caffeteria, jövedelem, kedvezmény, család, adó, gazdaság