Balog Ferencné évekkel ezelőtt vett fel több millió forintnyi svájci frankos kölcsönt, amit azóta is fizet. Az asszony 27 ezer forinttal kezdte a törlesztést, ma már több mint 72 ezer forintot fizet havonta. A nő azt mondja, ha gyermeke nem segítene neki, akkor már az utcán lakna.
- Ha ő nem tudna mérvadóan segíteni, akkor már nem lenne lakásunk, mert nem tudnám fizetni. Egyedül, hiába én tartozom a banknak, egyszerűen nem tudnám kifizetni, már elvitték volna teljes mértékben, így is van hátralékunk, de azért mindig fizetjük - tette hozzá Balog Ferencné.
Múlt pénteken hirdették ki azt a törvényt, amely a devizahitelek esetében semmisnek mondja ki az árfolyamrést, és tisztességtelennek az egyoldalú kamat, költség és díjemeléseket.
- Az ügyfél többet fizetett vissza jogszerűtlenül, mint amennyi a banknak járt volna. És mivel az intézkedés ezt eltörli, innentől kezdve csak a Nemzeti Bank középárfolyamán számolhatja a bank a törlesztést, illetve az eddig jogszerűtlenül befizetett összeget az ügyfél vissza fogja kapni - tudtuk meg Kujáni Istvántól, a Stonehenge Bankház régióvezetőjétől.
Ez július 26-tól lép életbe. Emellett szombattól a pénzintézeteknek lehetősége lesz arra, hogy a devizahiteles törvény adta perlési joggal éljenek. Több bank, például a OTP biztosan élni fognak ezzel. Korábbi közlésük szerint ugyanis az árfolyamrés miatt csaknem 27 milliárd forintot kell visszafizetniük ügyfeleinek.
- Innentől 30 nap áll a hitelintézetek rendelkezésére, hogy meghozzák a döntésüket ebben az ügyben. Ugyanakkor már több bank jelezte, hogy nagy valószínűséggel bírósághoz fordul, hogy bemutassa, tisztességes módon járt el az általános szerződései feltételei kialakítása során - válaszolta telefonos megkeresésünkre Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség szóvivője.
Azt a törvényt azonban, ami arról rendelkezik, hogy a jogtalanul beszedett pénzt milyen módon kell visszafizetniük a bankoknak, ősszel fogadhatja el a Parlament.