Jó búzatermést arattak tavaly az Igal környéki földeken a gazdák. Akkor már jóval több pénzért cserélt gazdát a hazai termőföld, mint akár az azt megelőző évben.
2013-ban átlagosan 695 ezer forintért kelt el egy hektár termőföld. A legtöbb pénzt Győr-Moson-Sopron megyében kérték, több mint 900 ezer forintot, a legkevesebbet, alig több mint 400 ezeret pedig Nógrádban. Somogy a megyék között a középmezőnyben szerepelt, a hektáronkénti csaknem 680 ezer forinttal.
- A tavalyi ár alakulást, a növekedést vélhetően a keresleti piac és a változó jogszabályi környezet mozgatta. Az idén életbe lépő földtörvény szigorítja a földhöz jutás feltételeit, tehát a tavalyi évben magasabb áron lehetett eladni a földeket azoknak, akik még a szigorítás előtt szerették volna megvásárolni azokat - mondta a OTP Jelzálogbank vezető elemzője, Valkó Dávid.
Tavaly Somogyban több mint 8 ezer hektár termőföldet adtak el. Leginkább szántót, majd erdőt, legelőt és gyümölcsöst, illetve szőlőt. A megyében a legdrágább járás a siófoki, azt követi a fonyódi, a tabi és a kaposvári, majd a csurgói és a nagyatádi. Legolcsóbban Barcs környékén lehet földhöz jutni. A gazdák örülnek az áremelkedésnek, mert így az anyagi mellett talán nagyobb erkölcsi értéke is lesz a földnek.
- A kereslet-kínálat egy kicsit meghajtotta az árakat egyértelműen, aminek mi végül is örülünk, mert valójában utol kellene érnünk valahol a Nyugat-európai, vagy EU-s országok jó részének az átlagát, mert ez egy termelőeszköz - árulte el a MAGOSZ megyei elnöke, Szabó Tamás.
Szabó Tamás hozzátette, szeretnék, ha az áremelkedésnek köszönhetően a pénzintézetek is másképp értékelnék a termőföldeket egy-egy fejlesztési hitel esetében. Azt tapasztalják, hogy jelenleg egy lakott ingatlan fedezeteként hamarabb pénzhez lehet jutni, mintha földet ajánlanának fel.