A biztosított őstermelő a tárgynegyedévi járulékkedvezményével szemben a családi járulékkedvezményt úgy tudja érvényesíteni, hogy először megállapítja, hogy a tárgynegyedévben összesen mennyi családi kedvezményre volt jogosult, ebből kivonja a tárgynegyedévben keletkezett őstermelői tevékenységéből származó személyijövedelemadó-előleg alapot képező jövedelmét, és a különbözet 16 százalékával csökkenti először a tárgynegyedévi 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét, majd a fennmaradó családi járulékkedvezménnyel csökkenti a tárgynegyedévi 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékkötelezettségét. Ha még marad a családi járulékkedvezmény tárgynegyedévi összegéből, akkor a 10 százalékos nyugdíjjárulék kötelezettségét is csökkenteni tudja.
A családi járulékkedvezményt az is tudja érvényesíteni, aki az előző évi őstermelői bevétel húsz százaléka után teljesíti a járulékkötelezettségét, azzal a feltétellel, hogy a családi járulékkedvezménnyel először a természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét tudja csökkenteni, és a fennmaradó családi járulékkedvezmény összegét tudja csak figyelembe venni a tárgynegyedévi nyugdíjjárulék kötelezettségével szemben.
A mezőgazdasági őstermelő akkor is érvényesíteni tudja a családi járulékkedvezményt, ha a tárgynegyedévben nincs adóelőleg-fizetési kötelezettsége. Abban az esetben például, ha egy a három gyermekét egyedül nevelő biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a tárgynegyedévben nincs adóelőleg-fizetési kötelezettsége (mivel a tárgyévi őstermelői bevétele a négymillió forintot nem érte el), akkor a tárgynegyedévben érvényesíthető családi kedvezmény teljes összegével csökkenteni tudja a tárgynegyedévi járulékkötelezettségét. Mivel ebben az esetben a tárgynegyedévi családi kedvezmény összege 1 856 250 forint, ezért ennek az őstermelőnek a tárgynegyedévben nem kell járulékot fizetnie.
forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság
Címkék: őstermelő, járulék, családi, agrár, mezőgazdaság, kedvezmény