A hatóság többek között a szervezett csalási struktúrák feltárására, az áfára, a kapcsolt vállalkozások transzferárazására, illetve a fiktív számlázás és az indokolatlanul elszámolt költségek felderítésére összpontosít - hívja fel a figyelmet a Mazars.
A könyvvizsgáló és adótanácsadó vállalat közleményében ismerteti: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idén a legjellemzőbb csalási struktúrák feltárását tűzte ki célul, de az adóminimalizálók körét és a szervezett csalásban részt vevő, fiktív számlákat kibocsátó vállalkozásokat is szeretné beazonosítani.
Az áfát érintő belföldi összesítő jelentések továbbra is kiemelt figyelmet kapnak a fiktív számlázás, a körbetartozás és a támogatási csalások elleni fellépés érdekében. Tavaly az ellenőrzések során megállapított adóhiány 86,5 százaléka származott áfából, míg 2012-ben arányuk 83,6 százalékot tett ki.
A társasági adó területén többek között a kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-képzés, illetve a külföldi anya- vagy leányvállalatok tőke-, illetve profitkimentése lesz a figyelem középpontjában. Utóbbit illetően főleg azokat az eseteket vizsgálja az adóhatóság, amelyekben a hazai cégeknél veszteség keletkezett.
A személyi jövedelemadó (szja) kapcsán kiemelt cél a szándékosan eltitkolt jövedelmek feltárása, ezért vizsgálat várható, ha a vállalkozás pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt vettek fel, de vállalkozási célú felhasználását nem igazolták.
A csőd-, felszámolási és kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzésével a NAV a vagyonkimentést, illetve a hitelezői érdekek sérülését szeretné megakadályozni. A csődeljárás alatt álló adózóknál vizsgálják majd azt is, hogy a hitelező által érvényesíteni kívánt követelés alapja valós, avagy fiktív jogügylet.
A kockázati kérdőív (KOCKERD) kitöltésére felkértek körének szélesítése, valamint a kérdőívek információtartalmának helyszíni ellenőrzése is várható - mutat rá a Mazars.
Az adóhatóság idén már a világhálón nyilvánosan elérhető adatokat is felhasználja a kockázatok elemzése során, aminek kiemelt jelentősége lesz az internetes értékesítések ellenőrzési célpontjainak célzott kiválasztásában.
A Mazars többek között figyelmeztet arra is, hogy NAV ellenőrzi a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését is, amelyek megszegése esetén a várható mulasztási bírság magánszemélyeknél 500 ezer, cégek esetében 1 millió forintig terjedhet.