Csorog a bödönből az akácméz. Ha az Európai Unión múlik, akkor már nem sokáig. A szervezet környezetvédelmi bizottsága ugyanis Európában 50 fajt, köztük a fehér akácot is tiltó listára tenné.
Az unió, a Magyarországon nem őshonos fajt azért vágatná ki, mert szerintük, a mezőgazdaságban hatalmas károkat okoz. A növényvédelmi szakember azt mondja, ez lehetetlen küldetés.
- Agrárvállalkozónak arra ügyelni kell, hogy karban kell tartani az erdősávokat, mert arra hajlamos, hogy megindul a nyílt területek felé, kapja a napfényt, kapja a tápanyagot, vizet, és az kellemetlen lenne, ha egy mezőgazdasági területet, amit szántónak használunk, elfoglalnának az akácosok - mondta Tóth István, növényvédelmi szakmérnök.
Az akácot az 1600-as években hozták be Európába. Magyarországra a 18. században. A növény kiváló alapanyaga a faiparnak, de az egyik legfontosabb szerepe a méhészetben van.
- Kb. 8-10 ezer tonna akácmézet termelünk egy évben, országos szinten, külföldön nagyon jól eladható, nagyon keresik - tette hozzá Csonka Imre, méhész.
Az akác és az akácméz megmentése érdekében tegnap a Hungarikum bizottság arról döntött, hogy felveszi a "Magyar értéktárba" az akácot.
- Itt a magyar akác, amely a tájban, kultúrában, műveltségben és a hétköznpajainkban is életünk része is bekerült az értétárba, aztán a magyar akácméz, amely a világszerte ismert magyar méhészet csúcsteljesítménye - mondta Fazekas Sándor, vidékfejlesztési miniszter.
Szakemberek szerint ezzel még nincs vége az Uniós támadásoknak. Az utolsó lépés a hungarikummá nyilvánítás lesz, amely májusra várható.