Így az árfolyamváltozás hatásait az adós viseli. A devizahiteleseket képviselő ügyvédek szerint a Kúria sok kérdést nyitva hagyott, ezért továbbra is lehet perelni a bankokat.
A Kúria tegnapi döntése miatt felbolydult adósok tömege keresi ezt a devizahitelesek érdeikeit védő kaposvári szervezetet. Mintegy 800 ügyfelük van, igazságtalannak tartják a Kúria állásfoglalását.
- Elvett valamit a Kúria az emberektől, a reményt abban, hogy kapnak majd a bíróságtól segítséget, ez a döntés önvédelmi reflex volt, talán féltek, hogy ezres nagyságrendű perekkel kell szembenézniük - mondta a Mentőöv Devizagarancia Szövetkezet, Molnár István.
Az érdekvédő szervezet szerint a Kúria nagyon lényeges kérdésekben viszont nem foglalt állást, például az árréssel és az egyoldalú költség és kamatemeléssel kapcsolatban, így továbbra sem reménytelen perelni a bankokat. Ugyanígy gondolja ezt Lehman György is. Kérdésünkre elmondta, szerinte a Kúria visszadobta a labdát a kormánynak, amelynek közérdekű pereket kellene indítani a fogyasztók érdekében az európai jogelvek alapján. Róna Péter közgazdász is arra hivatkozik: a Kúria döntése eltér az uniós jogtól.
- Számomra nem meglepő, de sajnálatos, egyrészt, mert nem éri el a célt, hogy a kérdést lezárhassák, számos kérdés nyitva maradt, másrészt ez a jogértelmezés, amit tükröz, meglehetősen eltér az európai jogszabálytól - árulta el a közgazdász, Róna Péter.
Róna Péter elmondta: a Kúria állásfoglalás szerint a bankoknak tájékoztatási kötelezettsége volt arról, hogy a devizaárfolyam mozgások mennyire befolyásolják a törlesztőrészletek alakulását. Ha ezt elmulasztották, az adós máris perelhet. Az egyoldalú szerződésmódosítások kérdése is nagyon fontos, de ennek megoldását sem vállalta a Kúria, hanem az európai bíróságra bízta a döntést, tette hozzá a közgazdász.
A témával korábban a KaposPont is részletesen foglalkozott. Egyik legnézettebb cikkünk a Kapos Televízió Fórum című műsorának videós különkiadása volt. Ebben Róna Péter közgazdász és Léhman György ügyvéd azt mondták: a devizahiteles szerződések a kukába valók. Szerintük a bankok végső soron nem nyerhetnek.
Devizahitel: továbbra sem reménytelen perelni a bankokat
Igazságtalannak tartják a Kúria tegnapi döntését a devizahitelesek érdekeit védő szervezetek. Ahogyan arról tegnap beszámoltunk, a legfőbb bírói testület jogegységi döntése szerint a hitelszerződések sem törvénybe, sem a jó erkölcsbe nem ütköznek.
Így az árfolyamváltozás hatásait az adós viseli. A devizahiteleseket képviselő ügyvédek szerint a Kúria sok kérdést nyitva hagyott, ezért továbbra is lehet perelni a bankokat.
A Kúria tegnapi döntése miatt felbolydult adósok tömege keresi ezt a devizahitelesek érdeikeit védő kaposvári szervezetet. Mintegy 800 ügyfelük van, igazságtalannak tartják a Kúria állásfoglalását.
- Elvett valamit a Kúria az emberektől, a reményt abban, hogy kapnak majd a bíróságtól segítséget, ez a döntés önvédelmi reflex volt, talán féltek, hogy ezres nagyságrendű perekkel kell szembenézniük - mondta a Mentőöv Devizagarancia Szövetkezet, Molnár István.
Az érdekvédő szervezet szerint a Kúria nagyon lényeges kérdésekben viszont nem foglalt állást, például az árréssel és az egyoldalú költség és kamatemeléssel kapcsolatban, így továbbra sem reménytelen perelni a bankokat. Ugyanígy gondolja ezt Lehman György is. Kérdésünkre elmondta, szerinte a Kúria visszadobta a labdát a kormánynak, amelynek közérdekű pereket kellene indítani a fogyasztók érdekében az európai jogelvek alapján. Róna Péter közgazdász is arra hivatkozik: a Kúria döntése eltér az uniós jogtól.
- Számomra nem meglepő, de sajnálatos, egyrészt, mert nem éri el a célt, hogy a kérdést lezárhassák, számos kérdés nyitva maradt, másrészt ez a jogértelmezés, amit tükröz, meglehetősen eltér az európai jogszabálytól - árulta el a közgazdász, Róna Péter.
Róna Péter elmondta: a Kúria állásfoglalás szerint a bankoknak tájékoztatási kötelezettsége volt arról, hogy a devizaárfolyam mozgások mennyire befolyásolják a törlesztőrészletek alakulását. Ha ezt elmulasztották, az adós máris perelhet. Az egyoldalú szerződésmódosítások kérdése is nagyon fontos, de ennek megoldását sem vállalta a Kúria, hanem az európai bíróságra bízta a döntést, tette hozzá a közgazdász.