Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében kifejtette: a szociális törvény felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy a lakókörnyezet rendezettségéhez kössék az aktív korúak ellátására való jogosultságot. Így előírható például a kérelmező lakásának vagy házának, udvarának, kertjének, a kerítéssel kívül határos területnek tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítása.
Aki a jegyző felszólítására sem tartja rendben lakóhelyét, attól megvonható a szociális ellátás - idézte a jogszabályt a hivatal, emlékeztetve, hogy az ombudsman két korábbi jelentésében is hiába kérte a szerinte túlzottan tág körű, alapjogilag aggályos felhatalmazás módosítását, ezért az Ab-hoz fordult.
Szabó Máté álláspontja szerint sérti a jogállami követelményeket, hogy a feltételek meglétének ellenőrzése - a túl általános és bizonytalan megfogalmazása miatt - szubjektív értékeléshez, önkényes jogalkalmazáshoz vezethet. Továbbá az emberi méltósághoz való jogot is sérti, hogy a szabályozás lehetőséget teremt a szociális ellátást kérelmezők életmódjának és magánszférájának önkormányzati ellenőrzésére.
Az ombudsman úgy látja, az is aggályos, hogy a tankötelezettség teljesítése ügyében egy folyamatban lévő szabálysértési eljárás alapján írják elő a kizárást, azaz egy jogerősen még le nem zárult eljáráshoz kapcsolt szankciót a jogalkotó.
Vizsgálja azoknak a szabályoknak a jogosságát az Alkotmánybíróság,amely alapján automatikusan ki lehet zárni a közmunkából azokat, akik nem tartják rendben lakókörnyezetüket, vagy akiknek gyermeke nem teljesíti tankötelezettségét.