Az intézkedés célja, hogy csökkentse a költséges felszámolási eljárások számát. A fekelista.hu adatai szerint a megyék rangsorában Somogy a kényszertörléseket tekintve középmezőnyben van. Kiderül az is: több kisebb településen nagyobb számban kerül sor a bírósági intézkedésre, mint a nagyobb gazdasági súllyal rendelkező nagyvárosokban.
Nem menekülési pálya
Az eljárás tehát gyakorlatilag vagy felszámolási eljárás megindításával, vagy a cégbíróság által elrendelt kényszertörléssel ér véget: amennyiben a céggel szemben követelést jelentettek be, és a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona fedezi a felszámolás várható költségeit, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a felszámolási eljárás megindítását. Amennyiben a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona nem fellelhető vagy előreláthatóan nem fedezi a felszámolás várható költségeit, és a céggel szembeni követelés bejelentésére nem került sor, akkor a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből.
A mulasztó vezető felelőssége
A kényszertörlési eljárás során a célba vett cég vezetése nem hozhat a cég működtetésére vagy átalakulására vonatkozó döntést. Felelőssége viszont nem ér véget a kényszertörléssel. Az eljárás jogerős lezárását követő 90 napon belül a ki nem elégített követelés erejéig ugyanis a hitelező keresettel fordulhat a bírósághoz annak megállapítására, kik azok a személyek, akik a kényszertörlés elrendelését megelőző három év időszakában vezető beosztásukban előidézték a fizetésképtelenség kialakulását. Vezető tisztségviselőnek az a személy számít, aki a cég döntéseinek meghozatalában befolyást gyakorolt. A hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőjét a kényszertörlési eljárásban bejelentett, ám meg nem térült követelései kiegyenlítésére. A felelőtlen gazdálkodás elől tehát nem jelent menekülési pályát a kényszertörlés.
Címkék: törlés, fekete, cég, lista, bíróság, somogy, gazdaság