Pénzhiány miatt ugyanis az elhárítás csak május elsejétől indul. A védekezési rendszer tavaly 72 százalékkal csökkentette a jégkárt a megyében.

Galambtojás nagyságú jég esett 2009-ben Kutas környékén. Somogyban több száz gazdálkodónál tarolta le a kukoricát. Kaposvár és környékén ennél jóval kisebb volt a kár. Itt ugyanis akkor működtek a jégelhárítók berendezései.

Hiába mondtak mára jégesőt a meteorológusok, nem ágyúzzák a felhőket, csak két hét múlva.

- Ha 15 nappal meghosszabbítanánk, meg szeptember után is a későn szüretelő szőlősgazdák miatt meghosszabbítanánk, ennek anyagi vonzata is lenne. A hatóanyag, a munkabér, és az egyéb költségek olyan ez tíz milliós nagyságrendű - mondta a NEFELA Dél-Magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés igazgatója, Huszár István.

A költségeket a gazdák hozzájárulásaiból tudnák fedezni, de ők nem áldoznak rá többet. Pedig a védelem sokat segít a mezőgazdaságnak.

- Jégverés, amit említeni lehetne, amire emlékezni kellene, hogy kárt csinált nem volt, mióta megvan a berendezés. Elvileg 15 négyzetkilóméteres a hatótávolsága - árulta el a talajgenerátor-kezelő, Kovács János.

A pécsi központú jégelhárító az egyetlen az országban. 141 kezelő dolgozik azon, hogy megvédje a földeket. Az elmúlt években több milliárd forint kárttól kímélték meg a gazdákat.

Címkék: vetemény, elhárítás, gazdák, eső, jég, gazdaság