Somogy 11 ezer vállalkozásának alig több mint fele módosította eddig társasági szerződését, pedig arra mindössze két napjuk maradt a cégtulajdonosoknak. Egy kormányrendelet miatt kell az eddiginél több adatot szolgáltatni a cégbíróságoknak, ezzel fehéríteni szeretnék a gazdaságot. A közeledő határidő miatt a kaposvári cégbíróságon 5-6 havi munka gyűlt össze azért, mert a cégek későn kezdték a módosításokat bejegyeztetni.
Nem bírságolnak automatikusan a hatóságok, ha valaki késve tesz eleget a céges adatszolgáltatási kötelezettségének. Ilyen paragrafusa ugyanis nincs a vonatkozó törvénynek. Azonban, ha a cégbíróság akár hivatalból, akár bejelentésre - például a NAV jelzése nyomán - észleli a hiányosságot, törvényességi felügyeleti eljárás indulhat a cég ellen. Ebben az esetben viszont százezertől tízmillió forintig terjedő bírságra számíthatnak a késők.
A cégtörvény tavaly márciusban hatályba lépett módosítása szerint idén február 1-jéig minden gazdasági társaság (bt., kft., rt., közkereseti társaság, nonprofit szervezet) tagjainak, illetve a képviseletükre jogosultaknak, be kell jelenteniük adóazonosító jelüket, születési helyüket és idejüket, illetve édesanyjuk nevét. A székhely, telephely, fióktelephely használatának jogszerűségéről pedig nyilatkoznia kell a cég képviseletére jogosultnak, ám ehhez nem szükséges semmiféle ezt igazoló okiratot, például bérleti szerződést vagy tulajdoni lapot mellékelni.
A Magyar Távirati Iroda a témában megkereste a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának elnökét. Kenesei Judit, az MTI érdeklődésére elmondta: nem lesz automatikus bírságolás az elkésett adatszolgáltatás miatt, hiszen a törvény ilyen rendelkezést nem tartalmaz, és az elsődleges cél sem ez, hanem a fiktív cégek kiszűrése.
A szakértő kiemelte, hogy a cégtörvény ebben az esetben közvetlenül nem írja elő a kötelezettségszegés, a február 1-jei határidő elmulasztásának szankcióját, ezért automatikus - előzetes kérdés, felszólítás nélküli - bírságolásra ezúttal nem kell számítaniuk a cégeknek. Viszont, ha a cégbíróság akár hivatalból, akár bejelentésre - például a NAV jelzése nyomán - észleli a hiányosságot, törvényességi felügyeleti eljárás indulhat a cég ellen, ami akár tízmilliós bírsággal is végződhet.