Az új Munka Törvénykönyve szerint, a fiatal munkavállalók foglalkoztatására az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak, ezeket a jogszabály a fiatal munkavállaló fogalmához köti. Fiatal munkavállaló az előírások szerint a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy lehet. Amennyiben tehát a fiatal munkavállalókra vonatkozóan a jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, úgy az általános szabályokat kell alkalmazni. Ezek a szabályok akkor is érvényesek ha a diákot nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében (pl.: megbízási, vállalkozási) foglalkoztatják.

Mely fiatal munkavállaló létesíthet munkaviszonyt?

Az a diák létesíthet munkaviszonyt, aki betöltötte a 16. életévét. Kivételes szabályként azonban az iskolai szünet tartama alatt (természetesen nem csupán nyári szünetről van szó, hanem minden olyan időszakról, amikor a tanítás szünetel) munkát vállalhat az is, aki a 15. életévét betöltötte és nappali tagozatos oktatási intézményben tanul. Gyámhatósági engedéllyel, külön jogszabályban meghatározottak szerint foglalkoztatható a 16. életévét még be nem töltött személy kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében (nem csupán az iskolai szünet tartama alatt). Korlátozottan cselekvőképes személyek jognyilatkozatához, mely a munkaszerződés megkötésére, annak módosítására, megszüntetésére, vagy kötelezettségvállalásra vonatkozik, szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása. 14 éven aluli személy munkaszerződését pedig kizárólag a törvényes képviselő kötheti meg.

A munkavégzés során érvényesülő speciális szabályok:

A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, valamint számára nem rendelhető el rendkívüli munka. A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Ha a fiatal egyszerre több munkáltatónál végzet munkát, úgy a napi 8 órás korlát szempontjából valamennyi munkaidőt össze kell adni. A fiatal munkavállaló részére legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkavállalók egy-egy napra eső munkaideje eltérhet egymástól. Ilyen esetben a munkavégzés időtartamát a munkaidőkeret végén számolják össze, és akkor kell megegyeznie a munkaszerződés alapján teljesítendő munkaidővel. Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállaló részére. A két munkanap között legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani. A fiatal munkavállaló pihenőnapjai nem oszthatók be egyenlőtlenül, tehát minden héten két pihenőnapot kell biztosítani számára. Ha a munkáltató a heti pihenőnapok helyett pihenőidőt biztosít, annak tartama nem lehet kevesebb 48 óránál.

Munkabér:

Az elvégzett munkáért a munkavállaló részére a munkaszerződésben megállapított munkabér jár. Ez lehet időbér (havi, heti, napi, vagy órabér), vagy teljesítménybér. Mértéke pedig nem lehet minimálbérnél alacsonyabb.

A foglalkoztatás speciális formái:

Ha a munkavégzés nem rendszeresen történik, a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony egyszerűbb formáját is választhatja. Ilyen forma lehet az egyszerűsített foglalkoztatás, vagy alkalmi munka. Ez a foglalkoztatási forma rövidebb időszakokra létesíthető, egyszerűbb formában, ugyanakkor korlátozott időtartamra: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében azonos munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munka esetében legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, évente pedig legfeljebb 90 napra.

A fiatal munkavállalók végezhetnek munkát iskolaszövetkezetek közreműködésével is. Ebben az esetben a diák az iskolaszövetkezettel létesít tagsági, illetőleg munkaviszonyt, mely biztosítja számára a munkalehetőséget. Kétségtelen előnye ennek, hogy a diák mögött ott áll az iskolaszövetkezet, ami egyrészről nagyobb garanciát nyújt a foglalkoztatás biztonságára, másrészről a munkát kereső diák számára megkönnyíti a munkavállalást, időt és utánjárást takarít meg a keresés és adminisztráció kapcsán.

Címkék: előírás, szabály, munka, törvény, diák, gazdaság