A rendezvény a területi közigazgatás reformjával összefüggő, 2013. január 1-től hatályba lépő lényeges változások megvitatására teremtett lehetőséget. Olyan részletkérdéseket érintettek az előadók és a kérdezők, mint a 30 év után újra megalakuló, a megyei, fővárosi kormányhivatalokon szervezetén belül felálló 175 járási hivatal megalakulása vidéken és a 23 kerületi hivatal létrejötte a fővárosban.
Az eseményen köszöntőt mondott dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, elõadást tartott dr. Szabó Erika területi közigazgatásért felelõs államtitkár és Tarnai Richárd kormánymegbízott, továbbá jelen volt dr. Biró Marcell közigazgatási államtitkár, dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár, valamint a kormánymegbízottak.
Dr. Navracsics Tibor miniszter a szemléletváltást és a valóban az emberek érdekeit szem előtt tartó, szolgáltató jellegű ügyfélszolgálatok fontosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, az előkészítés végső fázisába érkezett az államigazgatás átalakítása, a járási hivatalok és kormányablakok kialakításában 2013. döntõ év lesz. 1983-ban megszüntették az ország egyik talán legnagyobb hagyományaival rendelkező közigazgatási szerveit, a járásokat, 2013-ban azonban újraindulnak. Hangsúlyozta azonban, hogy nem a múlt feltámasztása vezérli a kormányt a járások újbóli létrahozásával, a cél, hogy a polgárok érdekeit szolgáló közigazgatást és állami működést teremtsenek meg. A tradíciók és a modernitás „házasítására” tesznek kísérletet, ahogyan tették azt a kormányhivatalok kialakításakor is.
Egy alapvető célnak rendeltek alá mindent, amikor a közigazgatási reformot előkészítették, ez a polgárok szolgálata. Az államnak az ügyintézésében azt a megbecsülést kell kifejezésre juttatnia, amely a magyar állampolgárokat megilleti. Ez az udvarias, pontos, szakszerû és könnyen elérhetõ ügyintézést jelenti. 2013. január elsejével, a járási hivatalok felállításával még nem érjük el a célt, de közelebb kerülünk ahhoz, mondta a miniszter. Navracsics Tibor fontosnak tartja, hogy a lakosság számára könnyen elérhetõek legyenek a járási hivatalok, hogy ne kelljen egész napokat utazni vagy szabadságot kivenni az ügyintézéshez. A jelenleg működő kormányablakok referenciapontok, és a tervek szerint egy év múlva már közel 300 kormányablak fog működni országszerte.
Dr. Szabó Erika államtitkár történelmi léptékű átalakításnak nevezte a területi közigazgatás megkezdett reformját. Magyarországon a diktatúra évtizedeit követő 20 év átmeneti idõszakként telt el, ami kevés volt arra, hogy állam és a polgárok közötti bizalmi viszony helyreálljon. A bizalom kialakításához az államnak sokat kell tennie és minden lépésével azt kell mutatnia az állampolgárok felé: „tudom, hogy a te adóforintjaidból működtetem az államszervezetet és szeretnélek a lehető legmagasabb színvonalon kiszolgálni”. A területi közigazgatás ezt a bizalmat szeretné építeni a kormányablakok országos rendszerének kialakításával, amely jövő év végére fejeződhet be. Ez nem csak egységes ügyfélszolgálati irodákat jelent majd, hanem azt jelenti, hogy az összes, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet egy helyen tudja majd intézni a lakosság, vagyis bevezetik az egyablakos ügyintézés lehetõségét. Ezzel megszűnik az, hogy az állampolgárnak először azt kell kinyomoznia, hogy melyik közigazgatási szervnél intézheti el ügyeit. A kormányablakok 2011. január 3-án 29 ügykörrel indultak, ma már 62-vel mûködnek, emellett általános tájékoztatást is nyújtanak arról, melyik ügyet hol lehet elintézni.
A területi közigazgatás átalakításával együtt járt az intézményi rendszer átalakítása is, mellyel kapcsolatban az államtitkár emlékeztetett arra, hogy először 2010-ben megszüntették a regionális államigazgatási hivatalokat és létrehozták a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat, melynek köszönhetően helyreállt az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. 2011-ben a területi közigazgatásban működő 33 szakigazgatási szervből 14-et a közigazgatási hivatalokhoz kapcsoltak, és felállították a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, élükön a miniszterelnök által kinevezett kormánymegbízottakkal.
Ugyancsak 2011-ben az ország 29 pontján megnyíltak a kormányablakok. A következő nagy mérföldkő 2013. január 1. lesz: létrejönnek az állam legkisebb államigazgatási területi egységei, a járások, s ezzel a szervezetrendszer készen áll majd a kormányablakok országos rendszerének kialakítására. Kormányablakok jelenleg a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban működnek, de a jövő év végén valamennyi járási székhelyen és minden olyan településen, ahol okmányiroda működik, várják majd az állampolgárokat.
Okmányiroda Somogy megyében 13 helyen lesz: Kaposvár, nagybajom, Marcali, Barcs, Csurgó, Nagyatád, Fonyód, Lengyeltóti Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonföldvár, Siófok, Tab.
Somogy megyében 8 járás és járási hivatal lesz: Barcs, Csurgó, Fonyód, Kaposvár, Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab.
Somogy megyében 4 helyen lesz járási kirendeltség: Balatonföldvár, Lengyeltóti, Igal és Kadarkút.
Települési ügysegédek Somogyban közel 50 helyen lesznek, ők ebből a központokból járnak majd ki az önálló önkormányzati hivatallal nem rendelkező településekre.
A járási hivatalok előkészítő munkája nagyrészt lezárult, ennek részeként megszülettek a szükséges jogszabályok és azok a megállapodások is, melyeket a kormánymegbízottak kötöttek a polgármesterekkel az átveendő köztisztviselőkről, feladatokról, ingatlanokról és ingóságokról. Közel 3200 település van Magyarországon, ebből 2763 településsel terveztek megállapodást kötni, vagyis nemcsak a járási székhelyen, hanem a járásban lévő településeken is szeretnének megjelenni kirendeltség vagy ügysegéd formájában. Határidőre 2760 településsel sikerült megállapodni.
A megyei jogú városok közül Szeged az egyetlen település, amelyik nem kötötte meg az együttműködést, van egy település, ahol nincs aláíró, illetve a Fejér megyei Ercsi az a település, amelyik először elutasító volt, de végül határidőn túl döntött úgy, hogy mégis támogatja a megállapodást. dr. Szabó Erika elmondta azt is, hogy Budapesten minden kerületben lesz kerületi hivatal, amit nem járásnak fognak nevezni, de a feladat- és hatáskör egyezni fog itt is.
Az államtitkár elmondta, a tervek szerint 2013 végére a jelenlegi 300-ról 6000-re bővül a kormányablak munkatársainak létszáma.
Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott elmondta, ennyi önkormányzattal nem volt egyszerű dolog megállapodni. A kormánymegbízottak az összes vezetővel folyamatosan tárgyaltak és a polgármesterek felismerték, hogy a járási megállapodással az ott élők járnak jól és nem az állam vagy az önkormányzat. Hiszen a közjó szolgálata alapvető célunk. Országszerte lakossági fórumokat tartottak és minden olyan kérdésre válaszoltak, tisztázták õket, ami az embereket érdekelte. Az átalakítás költségeire vonatkozóan dr. Navracsics Tibor miniszter elmondta, az alapelv az volt, hogy az új rendszer ne kerüljön többe, mintha az önkormányzati rendszert kistérségi szinten működtetnék.
A járási hivatalok elhelyezése az önkormányzatok által ingyenesen használatba adott, illetve kihasználatlan állami ingatlanban történik majd. Csak a szükséges átalakításokat hajtják végre és eszközöket szerzik be, hiszen beszerzési stop van. Középtávon már mûködési költségek szempontjából megtakarítást jelent a hivatalok felállítása, hiszen olyan feladatokat, amiket most minden településen ellátnak, a jövőben járási szinten fogják végezni. A miniszter hangsúlyozta, a tervek szerint azért sem lesz elbocsájtás, mert egy újonnan kialakítandó rendszerrõl van szó, amit most töltenek fel munkaerővel, emellett pedig átvesznek az önkormányzati szférából embereket, kiszámoltak egy átváltási normát és sikerült „optimálisan belőni” a szükséges létszámot - tájékoztatta szerkesztőségünket a Somogy Megyei Kormányhivatal.
Címkék: sajtókonferencia, hivatalok, Somogy Megyei Kormányhivatal, járások, kormányablak, gazdaság