A kutatók védenék a növényekkel szegélyezett partokat, sokan viszont inkább csónakkikötőket építenének.
Vitorlások pihennek a siófoki kikötőben. Páran a mólón horgásznak, mások csónakból. A tó vízszintje nyár óta sem emelkedett.
A horgászok azt mondják: ha kevesebb lenne a nád és több a parti csónakkikötő, több lenne a vendég is.
Ezt az állítást a Balatoni Fejlesztési Tanács csütörtöki ülésén sem cáfolták. Ugyanakkor a kutatók szerint ma már annak is örülni kell, hogy legalább ennyi nádas megmaradt.
- Ezek védőtestként, biológiai filterként működnek a szárazulat és a víz frontvonalán. Légi felvételek bizonyítják, hogy 1600 bevágás van a Balaton környékén, úgyhogy ne csodálkozzunk, hogy egyre romlik a víz minősége - mondta az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója, Bíró Péter.
A tó vizének minősége és mennyisége persze a vendégjárást is befolyásolja. Ha jó a víz sokan jönnek és sokat költenek. Nemcsak a parton, de a Balatontól távolabb is.
- Azt is tudomásul kell venni, hogy egy jól szervezet turisztikai desztináció, ami sajnos most még nem mondható el a Balatonról, az jövedelem lehetőségét jelenti 70-80 kilométerre a parttól is - mondta a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, Gelencsér Attila.
Sok múlik a Balaton környékének kötöttpályás közlekedésén, vagyis a vasúton is. A déli part ilyen szempontból némileg szerencsésebb helyzetben van, mint az északi; errefelé ugyanis több vonat jár. Igaz, a szolgáltatás színvonala, akárcsak országosan, itt is hagy kívánnivalót maga után.
- Gyorsítani kell, korszerűsíteni kell, olyan vonatokat indítani, amik a kor követelményeinek megfelelőek - tette hozzá a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke, Bóka István.
A testület tervei között szerepel az állomásépületek felújítása, illetve a főváros és a tó összeköttetésének javítása.
Címkék: bozót, fejlesztési, tanács, állomás, balaton, gazdaság