Az állatvédelmi bírság alapösszege ötezer forintról tizenötezerre nő. Többszöri jogsértés esetén pedig ez az összeg felszorozható. Így akár több százezer forintos bírság is kiróható.
A legmagasabb, tizes szorzót akkor kell alkalmazni, ha valaki az állat életét elfogadható ok nélkül oltotta ki, állatot kínzott vagy az állatot elűzte, elhagyta, kitette. Ilyenkor a bírság összege eléri a százötvenezer forintot. Ugyancsak ez a büntetési tétel vonatkozik arra is, ha valaki az állatot egy másik emberre vagy állatra uszítja, állatviadalt szervez, vagy arra idomít, illetve fogadást szervez.
Az állatvédelmi kormányrendeleteket módosító jogszabály szerint tilos kistestű ebet tíz, közepes testűt tizenöt, nagytestű kutyát húsz négyzetméternél kisebb területen tartósan tartani. Tilos ezen kívül kistestű kutyát négy, közepes testűt hat, nagytestű kutyát nyolc méternél rövidebb eszközzel tartósan kikötni. Tilos gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban, és gerinces állat kifejlett egyedét harminc liternél kisebb űrtartalmú térben tartani. A kutya-, a macska- és a görénykölyköket nyolchetes korukig az anyjukkal kell tartani, a hím sziámi harcos halakat pedig úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve a tükörképüket ne láthassák.
A kutyák farkát csak az állat hétnapos koráig szabad kurtítani a rendelet értelmében. Valamint január elsejétől négy hónaposnál idősebb kutyákat csippel kell megjelölni.
Címkék: állatvédelem, jogszabály, állatkínzás, bírság, kutya, gazdaság