A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a visszaigénylést tartalmazó személyijövedelemadó-bevallásokat a jogosulatlan visszaigénylések megakadályozása érdekében még az összegek kiutalását megelőzően vizsgálta. A Dél-dunántúli régióban az adóhatóság a 2100 vizsgálat során több mint 56 millió forint jogosulatlan kiutalását akadályozta meg.
Az adóhivatal a bevallási időszakban folyamatosan tájékoztatta az ügyfeleket nyílt napokon, bevallási fórumokon annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a bevallások helyes, jogszerű kitöltéséhez. Ugyanakkor az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a benyújtott bevallás adattartalma számos esetben eltért a munkáltató által bejelentett adatoktól. Például a bevallott bérjövedelem kevesebb volt, mint a munkáltató által közölt, illetve adózók a bevallásukban több, levont adóelőleget szerepeltettek, mint amennyit valójában levontak tőlük.
Sok esetben az adózóknak a korábbi évekről szóló bevallásában, az élet- és/vagy nyugdíjbiztosítási díj után érvényesített adókedvezményt kell visszafizetnie, mivel 2011-ben a biztosítás feletti rendelkezési jogát – a szerződéskötést követő 10 éven belül – gyakorolta.
Gyakran előforduló hiba volt, hogy a lakáshitel-törlesztés miatti adókedvezmények érvényesítése nem a jogszabályban leírtaknak megfelelően történt.
2011. évtől a családi kedvezmény adóalap-kedvezményként vehető igénybe az eltartottak számától függően. A vizsgálatok általános tapasztalata volt, hogy az adózók úgy vették igénybe például három gyermek után a családi kedvezményt, hogy azok mindegyike nem tartozott az eltartottak körébe, vagy év közben a kedvezményezett eltartottak száma is változott. Továbbá az adózók a kedvezmény megosztásáról nyilatkoztak, holott annak jogszabályban rögzített feltételei nem álltak fenn, élettársként kívánták a kedvezményt megosztani, azonban a szülők bejelentett lakcíme, tartózkodási helye nem volt azonos; az élettárs részére egyedülállóként folyósították a családi pótlékot, mely szintén kizáró feltétel a megosztásnál.
A feltárt jogszabálysértések oka a legtöbb esetben nem a szándékosság, hanem a figyelmetlenség volt. Egy család esetében azonban észlelte a revízió, hogy a bevallásukban szándékosan sokkal magasabb összegű munkaviszonyból származó jövedelmet szerepeltettek, mint amennyivel ténylegesen rendelkeztek, és az ehhez kapcsolódó munkáltatók által levont adóelőleget is a ténylegesnél magasabb összegben szerepeltették. Az adóhatóság a család tagjainak korábbi szja-bevallásait utólagosan ellenőrzi, továbbá büntető feljelentést kezdeményez esetükben.
A szándékosság mellett a figyelmetlenség okozta a legtöbb problémát az SZJA visszaigénylésekor. A revizorok 2100 vizsgálatot folytattak le régiónkban.