Egyebek mellett ezeken a területeken is változott a munka törvénykönyve, ami július elsején lépett életbe és a tervek szerint növelheti a foglalkoztatottak létszámát. Az érdekvédelem szerint azonban rosszul jártak a dolgozók és az alacsony minimálbér miatt nem növeli a munkakedvet.

Nagyon sok területen és sok pontban változott július elsejétől a munka törvénykönyve. Az alapszabadságot 20 napban maximalizálták. Életkor alapján pedig legfeljebb 10 nap pótszabadság jár. A gyermekek után járó pótszabadságot viszont mindkét szülő kiveheti. Az elbocsátás okát világosan meg kell indokolni. A védett kor továbbra is az öregségi nyugdíjat megelőző 5 év. A munkaviszony nem szüntethető meg: várandóság, szülési szabadság, gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Műszakpótlék csak este 6 és reggel 6 óra között jár.

A kormány nem titkolt célja ezekkel a gazdaság versenyképességének javítása és a foglalkoztatottság növelése. Így viszont több területen a munkavállalók kerülhetnek hátrányba az általunk megkérdezett munkajoggal foglalkozó szakember szerint.

- Nem azt jelenti természetesen, hogy a dolgozók kárára minden és minden tekintetben, hanem sokkal inkább azokat a szempontokat veszi figyelembe a jogalkotó, ami esetleg a munkáltató kedvét, a foglalkoztatási kedvet tudja ösztönözni - mondta a Globál Humán Center igazgatója, munkaügyi szakértő, Gergye István.

A foglalkoztatás növelését inkább az adók, a járulékok és a terhek csökkentésével lehetne elérni, mondják a szakértők. A megyei szakszervezeti vezető szerint a munkavállalók nehéz helyzetbe kerültek az új törvény miatt. Az érdekvédelem is úgy látja, hogy a tőkének kedveznek vele, de szerintük nem is ez a legnagyobb probléma.

- Ilyen alacsony bérekért olyan lelkesen itt senki nem fog dolgozni, hiszen 60 ezer 600 forintos minimálbérből nem lehet megélni. Nem is lehet elvárni, hogy ezért rettenetesen hajtani fognak majd az emberek - mondta az MSZOSZ megyei elnöke, Svajda József.

Az érdekvédők szerint azonban sokat puhult az eredeti tervekhez képest a szabályozás. Legnagyobb erényének azt tartják, hogy megmaradt az alku lehetősége a munkáltató és a szakszervezetek között, aminek segítségével kedvezőbb kollektív szerződést tudnak kiharcolni.

Címkék: új munka törvénykönyve, Gergye István, érdekvédelem, foglalkoztatás, szabadság, gazdaság