Áprilisig biztosan várniuk kell az áztató esőre a mezőgazdászoknak és a kertészkedőknek. "Számottevő csapadékra nem lehet számítani március végéig, emiatt pedig száraz lesz ez a hónap is" - mondta Pátkai Zsolt, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa az [origo]-nak. Magyarország időjárását ugyanis magasnyomású levegő, óriási anticiklon határozza meg, amelyben szárító hatású a feláramló levegő, így gyakorlatilag nincs belőle csapadék. A vasárnap este, hétfő délelőtt érkező hidegfront sem segít a helyzeten, mert száraz levegőt tol maga előtt, tehát a jövő héten sem lesz eső (részletes előrejelzésünkért kattintson ide).
A gabonavetésnek legalább egyhetes csendes eső hiányzik - mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) ügyvezető titkára. A megkérdezett szakemberek nem fogalmaztak ennyire határozottan, de egybehangzóan arra hivatkoztak: ha nem lett volna rekordszárazság tavaly, különösen novemberben, a vetés idején, akkor kibírnák a mostani csapadékmentes heteket a növénykultúrák a közmondásos májusi esőkig.
"Most viszont nincsenek víztartalékok a talajban. A február közepéig leesett hómennyiség éppen arra volt elég, hogy a vetések pótolják a vízhiányt. Ha mégis lenne mostanában pár napig esőzés, akkor gyorsan kizöldülne a határ, mert most még gyorsan alkalmazkodnak a növények" - mondta Zsigmond Richárd, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője.
Biztosan nem lesz már számottevő eső márciusban, a februári hó pedig alig segített a vetésnek és a kiskerteknek. Ha most jönne egy bőséges esőzés, kivirulna a határ, mert a növények most nagyon alkalmazkodóak. Mindenképpen kell öntözni, a veteményt és a füvet is, ha van rá lehetőség. Nem árt az öntözés a bokroknak, gyümölcsfáknak sem.
Áprilisig biztosan várniuk kell az áztató esőre a mezőgazdászoknak és a kertészkedőknek. "Számottevő csapadékra nem lehet számítani március végéig, emiatt pedig száraz lesz ez a hónap is" - mondta Pátkai Zsolt, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa az [origo]-nak. Magyarország időjárását ugyanis magasnyomású levegő, óriási anticiklon határozza meg, amelyben szárító hatású a feláramló levegő, így gyakorlatilag nincs belőle csapadék. A vasárnap este, hétfő délelőtt érkező hidegfront sem segít a helyzeten, mert száraz levegőt tol maga előtt, tehát a jövő héten sem lesz eső (részletes előrejelzésünkért kattintson ide).
A gabonavetésnek legalább egyhetes csendes eső hiányzik - mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) ügyvezető titkára. A megkérdezett szakemberek nem fogalmaztak ennyire határozottan, de egybehangzóan arra hivatkoztak: ha nem lett volna rekordszárazság tavaly, különösen novemberben, a vetés idején, akkor kibírnák a mostani csapadékmentes heteket a növénykultúrák a közmondásos májusi esőkig.
"Most viszont nincsenek víztartalékok a talajban. A február közepéig leesett hómennyiség éppen arra volt elég, hogy a vetések pótolják a vízhiányt. Ha mégis lenne mostanában pár napig esőzés, akkor gyorsan kizöldülne a határ, mert most még gyorsan alkalmazkodnak a növények" - mondta Zsigmond Richárd, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője.
Csak az Alföldön volt elég hó
A szakember szerint nem érdemes egyetlen növénykultúrát sem kiemelni, mert minden gazdaságban hátrány az aszály, és az is nagyon változó, hogy hol hány milliméter eső hiányzik. A repcéből például százezer hektár eleve hiányosan kelt ki, sőt 20 ezer hektárt már ősszel kiszántottak belőle. A decemberi felméréseken a gabonatáblák egynegyede kapott jó állapotminősítést a szárazság miatt a 2010-es 40 százalékhoz képest.
"A tavaszi vetések azért kedvező időjárás mellett jó termésátlagokat tudnak produkálni" - mondta az igazgató, hozzátéve, hogy öntözni csak a vízigényes kultúrákat, például a hibridkukoricát érdemes ott, ahol már van kiépített öntözőrendszer (itthon körülbelül 80 hektáron folyik öntözéses gazdálkodás).
A Magyar Agrárkamara növénytermesztési osztályának szakvéleménye szerint még megjósolhatatlan, hogy mi lesz a száraz március következménye, tekintettel arra, hogy a Dél-Alföldön a félméteres hó sokat segített. Ezzel szemben Sopron környékén még a hó sem pótolta az ősszel le nem hullott csapadékot. Az aszályt fokozza, hogy a februári havazások vízmennyisége sem volt kiugróan magas. Ha az 1971 és 2000 közötti évek átlagához mérjük, akkor a februári csapadék az ország területének legalább a felén nem érte el ezt az átlagmennyiséget. A Balaton környékén, Zalában és Somogyban például a sokévi átlagnak a 30-40 százaléka volt a csapadék.
A kiskertekben is öntözni kell
Az megkérdezett kertészek szerint mindenképpen kell most öntözni, a veteményt és a füvet is, ha van erre lehetőség. Nem árt az öntözés a bokroknak, gyümölcsfáknak sem.
"Hosszabb távon nincs más megoldás, mint mindenben alkalmazkodni a természethez, mostanában ahhoz, hogy gyakrabban van szárazság, de jön utána egy felhőszakadás" - ezt ajánlja a kertészkedőknek Kardos Etelka kertészmérnök, aki a Tolna megyei Nagyszékelyen él a permakultúra elvei szerint. "Még most sem késő tenni valamit, de a permakultúra eleve abból indul ki, hogy ősszel sosem pucoljuk le a kertet. Nálunk nagyon ritka a szabad földfelület, ezzel akadályozzuk meg a párolgást. Én például ősszel gabonát vetettem azért, hogy takarja a földet, és hogy most tavasszal zöldtrágyaként hasznosuljon" - mondta az [origo]-nak a permakultúra-tervező, akit éppen üvegház-építés közben értünk el. (A permakultúráról lásd korábbi cikkünket: Okos kert lusta kertészeknek.)
A természetes növénytakaró miatt visszaszorulnak a gyomok, kevesebb csapadék is elég az ágyásoknak. "Kipróbáltam, és egy ágyást hagyományosan kapáltam és gondoztam, de a permakultúrásan betakart ágyásban háromszor akkora volt a termés" - mondta. Aki nem akarja kipróbálni a módszert, annak sem árt alaposan megöntöznie a frissen kiültetett palántákat.
Aki ezen a tavaszon határozta el, hogy kertészkedésbe fog, válasszon egyszerűen gondozható, a szárazságot viszonylag jól tűrő növényeket. Ilyen a tök, a cukkini, a paprika és a paradicsom. Utóbbi közép- és dél-amerikai eredetű lévén bírja a csapadékhiányt. "Én például hetente egyszer öntöztem tavaly a betakart ágyásban a paradicsomot, de akkor bőségesen, és nagyon szép volt a termés" - mondta. "Törekedni kell a minél változatosabb növényösszetételre, mert biztos, hogy valami nem fog sikerülni az időjárás miatt. Öt éve szeretnék japánliliomot, eddig egyszer sem virágzott. Hátha az idén sikerül."
Alkalmazkodó kertészet
Szerinte a permakultúrában az a legfontosabb, hogy le kell másolni a természet módszereit. "Az erdőben senki sem takarítja el az avart ősszel, mint ahogyan a kertészek szokták. Humusz lesz belőle, ami tápanyagot biztosít, és javítja a talaj vízmegtartó képességét" - mondta Kardos Etelka. A szakember szerint ugyanebbe a logikába illeszkedik, hogy aki most kezd el kertészkedni, szánjon rá minél több időt a helyi adottságok megfigyelésére és a tervezésre. "Ha azt látom, hogy a szomszéd néni konyhakertjében gyönyörű lugasparadicsom terem, érdemes kipróbálni" - mondta.
A dughagymázás roppant egyszerű. Palántázni a kezdőknek fölösleges az első évben. "Volt olyan ismerősöm, aki lelkesen retek- és borsópalántákat nevelt, pedig fölösleges. Aki most kezd kertészkedni, inkább ne próbálkozzon dinnyével, és kötött, agyagos, nedves talajon a répával. Száz négyzetméternyi kert pedig jól belátható" - mondta a szakember. "A permakultúra filozófiája nem mondja meg, hogy pontosan mit és hogyan ültess. Természetes, hogy a pici konyhakertben emelt ágyásokkal érdemes dolgozni, intenzíven öntözni, míg a többhektáros területen más módszerek jók. Ez alkalmazkodó kertészet" - mondta Kardos Etelka.
(origo)