A barcsi, a csurgói, a kadarkúti és a lengyeltóti kistérségbe csaknem 7 és fél milliárd forint érkezett. Az elemzés szerint a milliárdok ellenére a gazdasági és társadalmi különbségek nem csökkentek. A települések vezetői azonban másként látják.
A kaposfőiek esélyegyenlőségi programot indítottak a településen. Ennek célja az volt, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket felzárkóztassák társaikhoz.
- A gyerekeink különböző anyagi, társadalmi helyzetből jönnek be az intézményeinkbe és gyakorlatilag az oktatás, nevelés során ezeket a hátrányokat próbáljuk valamilyen eszközökkel csökkenteni - mondta Kaposfő polgármestere, Sztányi Tibor.
Ez a program része volt annak a csaknem 2 milliárdos pályázatnak, ami a kadarkúti kistérség felzárkóztatására érkezett.
Nagybajom például ebből újította fel a városközpontot, az óvodát és az iskolát is. De nemcsak a város, a térség minden települése kapott a pénzből.
- Akár Mérőben, akár Kadarkúton, akár Nagybajomban is olyan épületeink vannak, olyan óvodák, olyan iskolák és olyan művészeti oktatáshoz szükséges eszközök, hangszerek, amik egyértelműen a gyerekek fejlődését biztosítja - mondta Nagybajom polgármestere, Czeferner Józsefné.
A kékkel jelzett területek az ország leghátrányosabb kistérségei. 33 van belőlük és csaknem 100 milliárd forint plusz támogatás jutott nekik. Az önkormányzatokkal ellentétben az Állami Számvevőszék szerint a felzárkóztató program nem érte el célját.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzésvezetője, Holman Magdolna telefonon elmondta, hogy a térségek közötti fejlettségbeli különbségek tovább nőttek a jelentős Európai Uniós és hazai támogatások felhasználásának az ellenére.
Az ÁSZ szerint a megoldás az lenne, ha konkrétan meghatároznák, hogy milyen szintre kell a kistérségeket felzárkóztatni és ennek megfelelően alakítanák ki a pályázati lehetőségeket.
Címkék: országos program, kistérségek, hátrányos, állami számvevőszék, pályázat, gazdaság