A Nemzeti Közlekedési Napokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezdeményezésére már második alkalommal rendezték meg azzal a céllal, hogy fórumot teremtse a közlekedéspolitika, a szakmai háttérintézmények, hatóságok, valamint a magán és állami társaságok szakértői, dolgozói között.

A rendezvény csaknem 700 résztvevője előtt először Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a nyáron megszületett, 2027-ig megvalósítható hosszú távú közlekedésfejlesztési program immár tervezhető jövőképet kínál a magyar gazdaság számára. A tervet jóváhagyó kormányhatározat előírta a meglévő gyorsforgalmi úthálózat és a főúthálózat 2020-ig tartó felújítási programjának elkészítését. A program kidolgozása és a vasúti fejlesztések hasonló ütemezésének szakmai előkészítése egyaránt folyamatban van.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy elfogadták a három évre szóló Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramot, amely az uniós programhoz igazodva tartalmazza a közúti halálos balesetek számának 2020-ig történő 50 százalékos csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. A szaktárca első alkalommal különített el forrást a személysérüléses balesetek megelőzését elősegítő infrastruktúra-fejlesztésekre, közlekedésbiztonsági beavatkozásokra az Új Széchenyi Tervben. A beruházások megvalósítására szánt 50 milliárd forintból sosem látott mértékű országos közlekedésbiztonsági program indítható - mondta a helyettes államtitkár.

A HungaroControl Zrt. 11 milliárd forintos beruházással épít új irányító központot, felkészülve egy országhatáron túli légtérirányítói szerepkörre is, a központot a tervek szerint 2012 augusztusában adnak át. Az unió tagállamai a légiközlekedés egyszerűsítése érdekében funkcionális légtérblokkokat hoznak létre, több ország összefogásával megszervezve az optimális légi útvonalakat. A Magyarországot érintő blokk 7 állama az idén májusában írta alá a szerződést arról, hogy 2012 december elején létrehozza a közép-európai légtérblokkot.

Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában jó ideje zajlik a vasúti szektor újjáéledése, ami a kiemelkedően magas arányú vasúti ellátottsággal rendelkező Magyarországnak jó lehetőséget jelent. Ahhoz azonban, hogy ezzel élni tudjon az ország, kezelni kell több ezer milliárd forintnyi elmaradt fejlesztés következményét - jelezte.

A vasútvonalak állapotát jól jellemzi, hogy a 7400 kilométernyi hálózat 45 százalékán sebességkorlátozás van érvényben a biztonság érdekében. A MÁV járműállományának átlagéletkora 32 év, és csak 76,5 százaléka üzemképes. Hátrány az is, hogy mindössze 37 százaléka villamosított a vasúthálózatnak.

A cégvezető áttörésnek nevezte hogy a MÁV-nak sikerült az állammal közszolgáltatási szerződést kötnie a pályahálózat működtetésére, ami lehetőséget teremthet a továbblépésre. Beszélt arról is, hogy a MÁV 123 ezer darabos ingatlantömeggel küzd 1993 óta, de kilátás van az ingatlanvagyon jogi konszolidációjára. Ezek jelentős része korszerűtlen, nem kötődik a cég tevékenységéhez, és több darabját műemlékvédelmi kötöttségek is terhelik.

A 38 ezer embert foglalkoztató, és 1500 állomást működtető MÁV anyag- és szolgáltatási igénye évi 120-140 milliárd forintra rúg. A jövőben szélesítni kívánják a beszállítói kört. A cégvezető beszélt arról is, hogy a vasút versenyhátrányban van a közúti közlekedéssel szemben, ahol az útvonalaknak csak töredéke díjköteles, míg a vasúté teljes mértékben az. Egy vasútbarát szabályozás estén a MÁV által jelenleg szállított áru megduplázódhatna, ez eltüntetné a cég jelenlegi mérleg szerinti veszteségét - hangzott el.

Dávid Ilona a GYSEV Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a cégének az elmúlt egy év alatt 7 százalékos utaslétszám- bővülést sikerült elérnie, és újabb 212 kilométernyi pályaszakasz üzemeltetését vette át. Az idén nyáron közvetlen járatokat indított a Balatonra, ezt jövőre is tervezik.

Forrás: Stop.hu

Címkék: baalton, miniszter, közlekedés, Siófok, vasút, gazdaság